A ZFE KOVÁSZ programjának tanulmányútja – közösségfejlesztési tapasztalatcsere

A Közösség Oktatás Változás Álom Szövetség, azaz KOVÁSZ - Itthon Zalában, Európában - Nők és fiatalok a közéletben, a helyi közösségekben elnevezéssel futó programmal a zalai településeken, kisvárosokban élő fiatalokat és nőket kívánja segíteni a közéleti, közösségi szerepvállalásaikban a Zalai Falvakért Egyesület (ZFE).

A KOVÁSZ-ban új közösségfejlesztési módszereket tanuló, zalai falvakban ezidáig is a közösségekért dolgozók szeptember végén útra keltek, hogy távolabbi hasonló egyesületeknél „kémkedjenek”. Persze ezt a leselkedést minden állomáson szívesen vették. 

A közösség működése egyre több fantáziát, kreativitást igényel az erre vállalkozóktól, hiszen az ugyanazon településen, tájegységben élő emberek, noha igénylik a közös ügyeket, élményeket, főleg a járvány óta tétovábbá váltak, nehezebben találják egymáshoz az utat. Ennek a megváltozott, otthon is megoldható munkavégzési körülmények, a szórakozás színtereinek akár egy telefonra szűkülése is lehet az oka. 

Azonban, ha jól szólítják meg őket, pillanatok alatt rezonálnak az ötletekre. 

„Két napra felkerekedtünk, hogy tudást, tapasztalatokat, ötleteket gyűjtsünk, tanuljunk egymástól és másoktól, beszélgessünk, élményeket szerezzünk.”- mondta Szeder-Kummer Mária, a ZFE elnöke. 

Taliándörögd

Az első állomás Taliándörögd volt, ahol már évtizedben mérhető a KÖSZI (Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért) együttműködést indukáló virágzása a Balaton-felvidék falvaiban. Hoffner Tibor, Bazsó Gabriella és Fazekas Zsuzsa elmondta, akikkel kezdték, ma már a települések motorjai. Egyik sikerük a közösségi ház, a kincsesház létrehozása, közeli terveik között ifjúsági akadémia indítása szerepel, mindezekben a Pannon Értékőrzők és a Tájkapocs program is segíti őket. A „Vedd észre, Tedd szóvá, Oldd meg!” programelem például a fiatalok kedvence lett. Izgalmas, precíz pillanatképet adó akciónak bizonyult a 2018-as A Falukönyv fotóalbum, amely a családokat a saját házuk előtt mutatja, kedves ismertetőkkel.
A KOVÁSZ tagjai is bemutatkoztak az első állomáson, a közösségük számára kínált „saját ügyükhöz” ezer ötletet kaptak. A végén pedig úgy összegeztek, hogy mások lelkesedése üdítően ragadós, örömteli lendületet ad például Nemesapáti, Alibánfa, Zalavár, Zalabér, Kerkakutas, Csáford, Gyenesdiás közösségi életének a csiholásához.

Budapest

A KOVÁSZ tanulmányút második állomásaként Budapesten a fővárosi önkormányzat közösségfejlesztőit, városfejlesztőit kerestük fel. A Sain Mátyás és Molnár Bence a részvételiség és a közösségi költségvetés folyamatába avatta be a zalaiakat. A főváros a közösségi költségvetésre szánt összeget meghatározott elvek szerint arra költi el, amit a városrészek lakói választanak. 

Kunbábony

A csapat ezután érkezett meg Kunbábonyba, a Kunbábonyi Tízek Közösségi Szövetkezet által működtetett volt tanyaközponti iskola épületébe. Az 1990-es évek elején találtak rá közösségfejlesztők a leromlott állapotú épületre. A Civil Kollégium Alapítvány megvásárolta Kunszentmiklós önkormányzatától, most különböző képzések helyszíne, de szállásként is funkcionál.

Itt hallhattunk az alsómocsolái projektről, ahol közösségi tervezési folyamatot indítottak 2024 tavaszán. A feladatra az önkormányzattal 15 éve együtt dolgozó, a települést és a térséget jól ismerő, „lélekben alsómocsoládi” közösségfejlesztőt, Halmai Zsuzsát kérték fel. Észak-Hegyháti Mikrotérségi Unió szakmai vezetője a KOVÁSZ-oknak is bemutatta a párját ritkítóan sikeres, már 26 kisprojektet kezelő programot, amelyet a baranyai település lakói, köztük a külföldről odatelepülők alakítottak ki maguknak. Ezek közül csak az egyik a helyi, elfeledett különlegességek tárházából kiemelt Rigac Jancsi kultuszteremtés, de van már egészségnap, és felavattak egy kardio-ösvényt is.

A hely, Kunbábony szellemisége, Mészáros Zsuzsa, a működtető szövetkezet elnöke előadásából sejlett fel. A ház kínálata mellett a mintegy egy hektáros parkos, erdős, gyümölcsös területen bevezetett permakultúrás veteményezést ismerhették meg a zalai KOVÁSZ-ok. „A szabadföldi termesztéshez aprólékos munkával megterveztük, mit mi mellé vessünk, melyik növény melyiket védi, vagy támogatja”, mondta Mészáros Zsuzsa. Két nagy parcellában 70 sor zöldséget vetettek. Mindegyik sor, akár térden csúszva is, de ki lett igazolva, gereblyézve. Hogy mennyire volt jó a termés? Nem volt nehézség az elfogyasztása, tette hozzá mosolyogva.  Gyógy- és fűszernövény kertet is építettek, egyre nagyobb területen. Az agostyáni permakultúrás tábor nagy hasznukra volt, az Életfa permakultúra csoport vezetője és tagjai által szervezett tanfolyam résztvevői 2020 februárjában építették a kertet. És akkor őszre már egy tó vize csillogott a kert sarkában. A közösségi kertek nagyvárosokban is egyre népszerűbbek világszerte.

Diósd

Az utolsó délután a fővárosközeli diósdi hegyoldalon találta a zalai társaságot. 
Diósd gyorsan növekvő, kevéssé pezsgő közösségi élettel bíró alvóváros volt, 3000-es lakosságszáma pár év alatt lett 12 000, tudtuk meg Kiss-Bakucz Orsolyától, az egymáshoz kapcsolódó közösségi miniprojektet életre hívó Diósdiak Diósdért Egyesület (DiDi) vezetőjétől. A DiDi vezetője egy helyütt így szólt a kötődéséről: 2016-ban költöztünk ide, de a nagymamám testvérének itt volt barackosa, nekem a diósdi barack volt a mindenem, sok nyáron rohangáltam itt kislányként. Amikor ideköltöztünk, láttam, nagyon jó hely, jó adottságokkal, viszont igazi közösségi élet nincs. De nem sokáig. Már itt van Dió Döme Sétálója a kőbánya vadregényes ösvényein, ahol a pihenőknél a tájékoztató lapokon található Q-kóddal meséket lehet hallgatni. Van LelkiFröccs csoport, ötven fölötti az önkéntesek száma hetente szemetet szednek, zebraőrséget állnak reggelente. 

A tanulmányút helyszínei: 

• Taliándörögd
• Budapest
• Kunbábony
• Diósd