2024.10.10. 15:30
Lentihegyi múltidéző – megőrzik az emlékeket
A Lentihegyi Vidékőrző Egyesület szervezett a napokban találkozót, hogy felidézzék a ma már településrészként működő helység múltját. A lentihegyi múltidéző összehozta egy estére a helyi közösséget és azokat, akik kötődnek ehhez a városrészhez, érdeklődnek az itteni élet iránt.
A lentihegyi múltidéző összejövetel egyik ötletgazdája dr. Tófeji Edina (j) volt. A vidékőrző egyesülettel igyekeznek megőrizni a helyi emlékeket, történeteket
Fotó: Korosa Titanilla
A találkozóról dr. Tófeji Edina, a vidékőrző egyesület elnöke számolt be s elöljáróban elmondta, hogy már nyáron készült erre a lentihegyi múltidéző összejövetelre, s felkeresett több idősebb, korábban ott élt embert, akik örömmel fogadták a megkeresést, vagy akár saját maguk jelentkeztek és órákon át meséltek a régi hegyi életről és osztottak meg olyan történeteket, fényképeket, amelyek már csak az ő emlékezetükben élnek, de általuk a közösség tagjai is beavatottá váltak. Ezeket a beszélgetéseket rögzítették is, hogy ne vesszenek el a régi emlékek. A beszélgetések során előkerültek a háborús évek, az ’50-es évek életmódja, az iskolai és közösségi élet, a mindennapok és a helyi fejlesztések is.
Lentihegyi múltidéző - mérföldkövek és személyes történetek
A múltidézésen a Lentihegy életében fontos mérföldköveken is végighaladtak, eszerint 1959 júliusában boltot nyitottak, ekkor 100 lakosa volt a hegyhátnak, 1962-ben épült meg a törpevízmű és 6 kút. A lentihegyi életről 1967-ben így írt a korabeli sajtó: „80 család, több mint 250 ember él a hegyen. Villany még nincs, a postaútról majd félórás ösvényen lehet feljutni, ha csak nem esik az eső, mert akkor a sár beborít mindent. A közlekedési és életviszonyok riasztóak, bár már van bolt is, amit telefon köt össze a külvilággal. A tókák miatt nagy veszélynek vannak kitéve az itt lakók. Aki telket szeretne venni, annak 70,-Ft-ot kell fizetni négyszögöléért.” A következő bejegyzés 1969-ből származik, ekkor Lenti járás minden iskolája kapott televíziót, kivéve Lentihegy, mert nincs villany. Szomorú dátum 1972, ekkor szűnt meg az iskola Lentihegyen, de annál boldogabb nap 1973. április 13., hisz felgyullad a villany, bevezették az áramot, 1975 decemberében forgalomba helyezték a Lentihegyre vezető szilárd burkolatú bekötőutat, 1992 nyarán pedig megtartották az első búcsút és misét a haranglábnál Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén.
- Persze az emlékekben nemcsak a bolt, az iskola léte töltött be fontos szerepet, hanem az az élet, amikor még sokat beszélgettek az emberek a sparhelt körül, miközben babot fejtettek, tollat fosztottak, vagy kukoricát morzsoltak – emelt ki dr. Tófeji Edina. - A disznóvágások, az iskolai színdarabok, ahol még a Lendvakecskésen állomásozó katonák is vállaltak szerepeket, vagy a bálok, ahova az egyik helybelit idézve „még a világvégéről is jöttek”. De volt itt imádság óra, nyári óvoda, könyvtár, sőt később heti kétszer orvosi rendelés és még kenyeret is hoztak fel szintén hetente kétszer.
A múltidéző összejövetelre mintegy 50-en érkeztek meg egykori és mai lakosok. Az egybegyűlteknek az est folyamán Horváth László, Lenti polgármestere beszélt a város fejlődéséről, Kovács Zoltán, a helyi értéktár bizottság elnöke pedig saját lentihegyi emlékeit elevenítette fel, s fotóival illusztrálta azokat.
Az egyesület most adventi programra készül, majd a múltidézést folytatva jövő tavasszal bejárják Lentihegyet és felkeresik azokat a helyeket, melyek szóba kerültek, hogy a mai lakók is jobban megismerjék környezetüket.