2024.10.09. 18:45
Magyarok Nagyasszonya-búcsú: hála és remény
Égi édesanyánkat ünnepelték a keszthelyi Fő téri templomban. A Magyarok Nagyasszonya-búcsú előestéjén jótékonysági hangversenyt tartottak, amelyen fellépett Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes is.
A Magyarok Nagyasszonya-búcsú előestéjén hangversennyel ünnepeltek a Fő téri templomban, amelyen fellépett Pitti Katalin, Hegedűs Valér (középen), illetve a Salve Regina Kórus C. Tóth Zoltán vezényletével. Fotó: Halász Gábor
A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja mellett a közönség hallhatta Hegedűs Valér zongora- és orgonaművészt s a Salve Regina Kórust C. Tóth Zoltán vezényletével. A Magyarok Nagyasszonya-búcsú alkalmával szervezett koncert bevételét a templom orgonájának felújítására fordítják. Ez alkalommal főként a Szűzanyát dicsérő művek csendültek fel.
Magyarok Nagyasszonya-búcsú
A búcsúi szentmisét Földi István címzetes esperes, plébános mutatta be, s ez alkalomból felcsendült C. Tóth Zoltán Missa Salve Regina – Keszthelyi mise című műve is.
István atya szentbeszédében kiemelte, nemzetünk évszázadok óta bizalommal fordul Égi Édesanyánkhoz, és „számtalanszor megtapasztalhattuk már az ő közbenjárását, segítségét”.
Szent István örökösei
– Vajon mi ma, Szent István örökségének birtokosai tudunk-e így fordulni a Magyarok Nagyasszonyához, imádkozva és kérve édesanyai pártfogását családjainkra, egyházközségünkre, népünkre, hazánkra, nemzetünkre? Vagy megelégszünk azzal, hogy saját problémáinkkal fordulunk hozzá? Megvan-e bennünk még ez a hazaszeretet, s a tudat, hogy Szent István örökségét hordozzuk? Ki nekünk Mária, testvérek? – fordult a hívekhez Földi István.
Mindig erőt adott
A plébános így folytatta, választ is adva e kérdésre: „A történelem viharaiban mindig erőt adott nekünk ez az anyai pártfogás, és higgyétek el, napjainkban, most is így van”.
– Csak tudjunk hozzá bizalommal fordulni. Égi Édesanyánk tudja, mi a szenvedés, a próbatétel. Tudja, hogy nemzetünk életében is voltak és vannak ilyenek attól kezdve, hogy Krisztus követőjévé vált. Látja azt is, a világ erői nem tudnak vele mit kezdeni, nem tudnak erőt venni rajta, amíg a hite élő és a bizalma töretlen Isten iránt. Ezzel a hittel fordulunk itt és most a Magyarok Nagyasszonyához, hogy járjon közben értünk szent fiánál, ezért az egyházközségért, a keszthelyi közösségért, a hazáért, a nemzetünkért, s legyen továbbra is égi pártfogónk – fogalmazott István atya.
Patrona Hungariae
A Magyarok Nagyasszonya – latinul: Patrona Hungariae – Szűz Mária egyik elnevezése, amely kifejezi különleges kapcsolatát az országgal s a nemzettel. A hazai katolikus egyház az október 8-ai főünneppel köszöni meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogását.
Szent István 1038-ban, halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát, és azóta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteli e nemzet a Szűzanyát. Az ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte a magyarság számára.
Szűz Mária tisztelete a magyar történelemben
- Szent István király halála előtt, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Székesfehérvárott ajánlotta föl Magyarországot Szűz Máriának
- Szent László „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért
- IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot, és ő építtette fel a budai várban Nagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot
- Mátyás király a pajzsán Szűz Mária közbenjárását kérte, s aranypénzein a Szűzanya látható a kis Jézussal