Vándorkiállítás - Magyarul Európában Történeti tablók a levéltár folyosóján - 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban

Címkék#Széchenyi István #kiállítás #nemzetiségi

A zalaegerszegi Széchenyi téren található Zala Vármegyei Levéltár folyosóján vándorkiállítás, azaz 20 tabló várja október 22-ig, azaz keddig az érdeklődőket, amely Magyarország történetének kiemelkedő fejezeteit tárja elő, kiegészülve három, Zala megyére vonatkozó ismeretanyaggal.

Arany Horváth Zsuzsa

Dr. Kulcsár Bálint, dr. Foki Ibolya, dr. Káli Csaba, Simon Beáta, Boyér Johanna, mögöttük két zalai tabló a levéltár folyosóján

Fotó: Arany Horváth Zsuzsa

A zalai levéltárosok ezidő alatt a kiállítás mellett a raktárak egy részébe is szívesen invitálják vendégeiket, akik a családtörténeti kutatási metódusba is belekóstolhatnak. Szombaton, ottjártunkkor dr. Káli Csaba igazgató, dr. Kulcsár Bálint, dr Foki Ibolya történész, Simon Beáta levéltári könyvtáros és Boyér Johanna levéltári asszisztens kalauzolta a látogatókat.

Vándorkiállítás a levéltár forrásai alapján

Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának 20 éves évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Művelődési Intézet a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával közösen hozta létre azt a vándorkiállítás szerepét betöltő vállalkozást, amely a magyarság 1100 éves európai történetének állít emléket, valamint igyekszik ráirányítani a figyelmet azon értékekre, amelyeket a magyarság adott Európának. Az alapul szolgáló források, dokumentumok, oklevelek az Magyar Nemzeti Levéltár intézményeiben találhatók.

A 20, vándorkiállítás módjára utazó installációból álló törzsanyagban 17 országos jelentőségű tematika szerint készült, három pedig annak a megyének az írott források alapján megmutatható képét mutatja, ahol a kiállítás éppen jár.

- Mi magunk választottuk ki azt a három témát, amelyet szeretnénk megmutatni részletesebben - mondta dr. Káli Csaba. - Zala megye nemzetiségi összetételének taglalása az első, Széchenyi István és a balatoni gőzhajózás a második, Mindszenty József életpályája és zalai kötődése a harmadik tabló témája. Molnár András, levéltárunk igazgatóhelyettese, dr. Kulcsár Bálint és dr. Paksy Zoltán történész készítette a tudományos ismeretterjesztő tanulmányt.

Utazik a vándorkiállítás

A tárlat Szekszárdról érkezett Zalaegerszegre, majd Tatára utazik.

Vessünk pillantást a zalai tablók tartalmára. Láthattuk, a Zala nemzetiségi összetételét taglaló tabló mottója: „Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget.” (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 22. cikk) A tabló jelzi, a 18–19. században Zala vármegye a mainál jóval nagyobb területet foglalt magában. A ma Szlovéniához tartozó Muravidék (Alsólendva és Belatinc környéke), valamint a Horvátország részét képező Muraköz (Csáktornya, Légrád és Perlak környéke) elszakadása az első világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel következett be. A Balaton északi partjának jelentősebb részét (Tapolca, Sümeg és Balatonfüred környékét) pedig a második világháború után csatolták Veszprém megyéhez.

Fényes Elek 1836-ban megjelent országleíró munkája szerint Zala vármegyében – nyelvük szerint – 195.517 magyar, 53.657 horvát, 12.347 vindustót (azaz szlovén), 3379 német és 5302 zsidó lakos élt.

Vándorkiállítás zalai témákkal

A gőzhajózás korai hazai megjelenése igazodik az európai technikai fősodorhoz, tudjuk meg a második zalai tabló szövegéből.

"Robert Fullton találmánya, a világ első kereskedelmi lapátkerekes gőzhajója 1807 augusztusában állt menetrendszerű személyszállító forgalomba az észak-amerikai Hudson folyón New York Citynél, míg a magyarországi gőzhajózás alig tíz év múlva, 1817 márciusában kezdődött. Ekkor tette meg a Dunán első próbaútját Bernhard Antal pécsi feltaláló Carolina nevű gőzhajója, melyet a Dráva menti Sellyén épített. A Balatonon a gőzhajózás Széchenyi István gróf és Kossuth Lajos kezdeményezésére indult meg. Sokáig az első és egyetlen balatoni gőzhajó a Kisfaludy volt, melynek hajótestét az Óbudai Hajógyárban építették, és az angol Penn-gyártmányú gőzgép lapátkereke hajtotta. A gőzös először 1846. szeptember 21-én, Széchenyi 55. születésnapján hagyta el a balatonfüredi kikötőt. A hajó 300 férőhelyes utasszállító volt, I. osztálya ebédlővel és könyvtár is rendelkezett. Az eredeti Kisfaludy-gőzös favázas testét 1869-ben vasra cserélték, majd 1887-ben kivonták a forgalomból és szétbontották. 2014-ben újra megépítették a Kisfaludyt, mely jelenleg a Balaton egyetlen lapátkerekes hajója. A replika fedélzetén egy kiállítás is látható, sétahajóként üzemel a Jókai hajóval együtt Balatonfüreden. " - olvasható Molnár András összefoglalójában.