Óraátállítás 2024 őszén: október 27-én egy órával visszaállítjuk az órát

Az óraátállítás nem új keletű jelenség, Magyarországon is évtizedek óta alkalmazzuk. Az ötlet már a 18. század végén felmerült, Benjamin Franklin nevéhez fűződik, aki a nappali világosság jobb kihasználása érdekében javasolta a „takarékosságot” a gyertyákkal. Az első hivatalos óraátállítást azonban az első világháború alatt vezették be Németországban, majd a második világháború során számos más ország is átvette. Magyarországon 1980-ban tértünk vissza a nyári időszámításhoz, és azóta minden évben kétszer történik óraátállítás: tavasszal előre, ősszel pedig vissza kell állítani az órákat.

Az óraátállítás célja kezdetben az energiahatékonyság növelése volt, hiszen a világosabb reggelek és hosszabb nappali órák révén kevesebb energiát kellett felhasználni a világításra. Azonban az utóbbi években egyre több szakértő vitatja ennek a gazdasági előnyét, különösen az energiafogyasztás csökkenése és a modern technológiák fejlődése miatt.

Az Európai Unió szabályozása és a tervezett változások

Az Európai Unió évek óta fontolgatja az óraátállítás eltörlését. 2018-ban egy európai polgári konzultáció során az uniós lakosság nagy többsége az óraátállítás megszüntetése mellett voksolt. Ennek hatására az Európai Parlament 2019-ben javaslatot tett arra, hogy az uniós országok választhassanak, véglegesen a téli vagy a nyári időszámítást kívánják-e használni. A döntés eredetileg 2021-ben lépett volna életbe, de a járványhelyzet és más prioritások miatt a megvalósítás elhúzódott és jelenleg is tárgyalások folynak a kérdésben.

Ha az óraátállítás eltörlésére sor kerül, Magyarország is kénytelen lesz választani a téli vagy a nyári időszámítás között. Jelenlegi álláspont szerint hazánk a közép-európai időzónához (CET) tartozik és valószínűleg a téli időszámítást választaná, amely jobban igazodik a földrajzi helyzethez és a hagyományokhoz. Mindkét időszámítás járna előnyökkel és hátrányokkal, még nem született konszenzus a kérdést illetően. Ez nemcsak az emberi bioritmus stabilitását segíthetné elő, hanem a gazdasági tevékenységek és a mindennapi élet tervezhetőségét is megkönnyítené.

Az óraátállítás hatása az emberi szervezetre

Az óraátállítás nem csupán technikai vagy gazdasági kérdés, hanem az emberi szervezetre is jelentős hatással van. Az óraátállítás, különösen az őszi visszaállítás, rövid távon megzavarhatja a bioritmusunkat. Az emberi szervezet ugyanis megszokja a napi rutint és egy óra eltolása akár napokig is megzavarhatja az alvási ciklust, különösen az érzékeny csoportok, mint az idősek és a gyerekek esetében.

Az idősek számára az óraátállítás hatása különösen nehéz lehet, hiszen az életkor előrehaladtával az alvás minősége és mennyisége csökkenhet. Egy órányi változás az alvási ciklusban fokozhatja a fáradtságot, az ingerlékenységet és akár a vérnyomás ingadozását is. Hasonlóképpen a gyerekek is érzékenyen reagálhatnak a változásra, különösen az iskoláskorúak, akiknek a korai felkelés és az új napirendhez való alkalmazkodás okozhat nehézségeket.

Mit hozhat a jövő?

Az óraátállítás eltörlését sokan támogatják, különösen azzal az érvvel, hogy a modern világítási technológiák és az energiatakarékos megoldások mellett már nincs szükség arra, hogy évente kétszer módosítsuk az időszámítást. Az Európai Unió tagállamai még mindig tárgyalnak arról, hogy mikor és hogyan történjen meg az átállás, de ha megszületik a végleges döntés, az egész kontinens számára jelentős változást hozhat.

Készüljünk az őszi óraátállításra

Bár az óraátállítás eltörlése még várat magára, idén október 26-ról 27-re virradóra ismét vissza kell állítanunk az óráinkat, hajnali 3 óráról 2 órára. Az online rendszerre kötött eszközök :

• mobiltelefonok
• televíziók
• okosórák  

maguktól átállnak, de a sütő és a fürdőszobai óra “áttekerése” ránk vár. Az óraátállítástól függetlenül fontos, hogy figyeljünk a szervezetünk jelzéseire és ha szükséges, néhány napig lazább napirendet kövessünk, hogy könnyebben átvészeljük ezt az időszakot. Az iskoláskorúak számára jó hír, hogy az állítás az őszi szünet idejére esik. Az idősek és a gyerekek esetében különösen érdemes odafigyelni az alvásra és a megfelelő pihenésre, hogy az átállás minél zökkenőmentesebb legyen. 

Mészáros Annarózsa