Poloskainvázió: mit tehetünk ellene?

A poloska pajzs alakú rovarfajta, több fajtája van, őshonos nálunk a bencepoloska, de már elszaporodott az amerikai zöld színű vándorpoloska és az ázsiai barnás márványospoloska. Ezek a rovarok szinte egész évben gondot okoznak, tudtuk meg Dénes Miklós agrármérnöktől, aki azt mondja: a poloskainvázió a globalizáció átka. 

- A poloska veszedelmes, úgynevezett polifág kártevő, rengeteg gazdanövénye van, amin megél - kezdte. - Szúró-szívó szájszervvel rendelkezik, ezzel károsítja főként a vékony héjú gyümölcsöket: málnát, szedret, ribizlit, szőlőt, epret, emellett zöldségféléket: paprikát, paradicsomot és különösen a padlizsánt. Vannak olyan fajai, nevezetesen a tüskés poloska, mely a tölgyféléket pusztítja, most például miattuk olyan fakók a tölgyerdők. 

A poloskák a hőmérséklettől függően május végén már kikelnek, de több nemzedék is világot lát az évben, a nagyobb károkat – Zalában is - július közepétől okozzák. 

- Az idegen poloskafajok a 2000-es évek elején jelentek meg Zalában – folytatta. - A madarak valamelyest pusztítják ezeket, de igazán természetes ellenségük nincsen, ezek nem érkeztek meg velük. Le nem tarolják a növényeket, de visszaveszik a növény kondícióját, legyengíti. A vékonyhéjú gyümölcsöt, zöldséget ahol megbökik a szúró-szívó szájszervükkel, ott egy fakó folt keletkezik. Kibocsátanak egy enzimet és feloldják az alatta lévő növényi szövetet és ezáltal felveszik az ott lévő tápanyagot. A roncsolás miatt a termésnek rossz, kellemetlen íze lesz és másodlagos kórokozók, többnyire penészgombák telepednek meg rajt. Vagyis komoly mezőgazdasági károkat okoznak.

A poloskákat a köznyelv nem véletlenül hívja „büdösbogaraknak”, kellemetlen szagukat az általuk termelt olajszerű testnedv okozza, ezzel riasztják el ellenségeiket, védekezni is nehéz ellenük. 

Poloskainvázió: tippek a védekezésre

- A kertekben védekezhetünk ellenük izolációs hálóval, de ezt nehéz kialakítani és ezzel öngólt is rúgunk, hisz a megporzó rovarok se jutnak hozzá a növényekhez – magyarázta tovább. - Többen ültetnek a kertbe elriasztásukra illatosabb növényeket, mint a bazsalikom, fokhagyma, zsálya, de hogy működik-e, nekem erre vonatkozóan gyakorlati tapasztalatom nincs. Össze is lehet szedni a poloskákat és mosószeres folyadékba beletenni, különben kirepül, viszont mivel a levél fonákán táplálkozna, ahogy valami a közelükbe ér, már leugranak a földre és elbújnak. A másik probléma ezzel, hogy ha a szomszéd nem szedi össze ezeket, akkor a munkánk hiábavaló, mert visszatelepülnek. Kiskerti növényvédő szereknél három hatóanyagú van, amivel permetezhetők a növények a poloskák ellen, de figyelembe kell venni a várakozási időt. 

Az őszi poloskainvázió időszakában vagyunk, Magyarországon ebben két idegenhonos faj, az amerikai zöld színű vándorpoloska és az ázsiai barnás márványospoloska egyedei vesznek részt. Télire jellemzően beköltöznek védett helyekre, lakásokba, ott már jobban lehet őket irtani különféle rovarirtó szerekkel, de hasznos a jól záródó, erős szúnyogháló.

Az interneten kutakodva érdekes kísérletről is olvashatunk: ezek a poloskák annál nagyobb vonzalmat éreznek a fény iránt, minél kisebb a fény hullámhossza. Vagyis: az emberi szem számára pirosas, sárgás fényeket a legkevésbé, míg a kék és ultraibolya fényeket a leginkább kedvelik a rovarok, a rövidebb hullámhosszakban gazdag hideg fehér fényű lámpák vonzóbbak a poloskák számára, mint a meleg fehér fényűek. 

Mi a tanulság? Érdemes inkább meleg fényű lámpákat használni, ha kevesebb poloskával szeretnénk megosztani az otthonunkat.