Szent Márton ünnepe, mint az egyik legismertebb novemberi jeles nap

A novemberi jeles napok közül ugyanis kétségkívül Szent Márton ünnepe, azaz november 11-e az egyik legismertebb. Ehhez a naphoz számos szokás is kapcsolódik. Ezek egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Tours-i Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták a gágogásukkal.

Szent Márton ünnepén

Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

A néphagyomány úgy tartja, Szent Márton napján, november 11-én válik a must borrá, ezért ekkor számos borászathoz kapcsolódó programot tartanak. A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat „szüreti vagy préslibának” is nevezték.

Zalában település is van, amely a mai Szombathely római kori elődjében, Savaria városában született néhai püspök nevét viseli, ennek okán értelemszerűen a november 11-hez legközelebbi hétvégén Tótszentmártonban is igyekeznek megszólítani a borászokat, bortermelőket, borivókat. A Kálmán-hegyi Szent Orbán pihenőnél ilyenkor tartják a Szent Márton újborfesztivált, amely újbormustrát és kóstolót, illetve lámpás felvonulást is magába foglal.

Őszi örömünnep

Márton-napi program persze másutt is lesz, A Göcseji Skanzen például a Múzeumok Őszi Fesztiválja országos programkavalkádjához csatlakozva e jeles naphoz kapcsolódva tartja meg évadzáró nagy rendezvényét. Szent Márton napja, a 40 napos böjt kezdete előtt két nappal, november 9-én őszi örömünnepre várják mindazokat, akik családi körben, baráti társasággal együtt szeretnének eltölteni egy önfeledt napot. A Márton-napi libalakoma, az újbor kóstolása mellett, különleges programokat, maradandó élményeket ígérnek. A programterv szerint a 10 órai kapunyitást követően a Göcseji Skanzen fogadóépületében Szentmihályi Imre gyűjtéseiből nyílik kamarakiállítás, s ezzel párhuzamosan indul a kézműves játszóház, és kirakodóvásár, illetve a gyermekjátszótér is. Felelevenítik továbbá a hagyományos göcseji disznóölés hangulatát, a délután folyamán pedig a Tarsoly Népszínház az Égig érő köpönyeg című előadásával szórakoztatja a rendezvény vendégeit, de lesz Szent Márton nyomában mesetúra is.

A Balaton fővárosában

A Balaton fővárosában, Keszthelyen ugyancsak közkedvelt eseménynek számít a Szent Márton-nap, amely idén új megközelítésben valósul meg. A városvezetés és a Da Bibere Zalai Borlovagrend közreműködésével rendezett eseményen most az eddigiekhez képest kiemelt figyelmet kapnak a civil szervezetek, amelyek a programok szervezésében, lebonyolításában is aktív szerepet vállalnak. A keszthelyi Szent Márton-napi rendezvény hagyományos eleme, a lámpás felvonulás november 11-én 17 órakor indul a Festetics-kastély parkjából, ahova nagy szeretettel várják az óvodásokat, iskolásokat és a város lakóit is.

Gasztronómiai élmény

A Zalaerdő Zrt. évek óta egészen különleges programmal kapcsolódik Márton napjához. Az őszi jeles nap ünnepe környékén indítja el Márton-napi libaexpresszét, vagyis azt a különjáratát, amely Lenti és Csömödér között közlekedik, s az utazási időt egy speciális gasztronómiai élménnyel köti össze. Az utasok hangulatos zeneszó kíséretében egy Márton-naphoz kapcsolódó menüsort kóstolhatnak, amely előételként Hideg libamájt tartalmaz zsírjában, lilahagymával, míg főételként Márton-napi libatálat szolgálnak fel. Ez utóbbi libacomb-pecsenyét, rántott pecsenyelibamáj-falatokat, fűszeres húsgolyókat, ludaskását, burgonyapürét és párolt vöröskáposztát tartalmaz. A desszert pedig nem is lehetne más, mint lúdláb, bár ez utóbbinak sem a libához, sem Szent Mártonhoz nincs közé.

Megszentelik az újborokat

Zalalövőn évek óta egy helyi civil szervezet, a Borbarát Kör Egyesület és a város közművelődési intézménye, a Salla Művelődési Központ és Könyvtár összefogásával rendezik meg a Márton-napi programokat. Így lesz idén is, november 8-án, pénteken kora este az óvodások lampionos felvonulásával kezdődik a két napos programsorozat, ami közösségi rendezvénnyel, benne borkóstolóval, illetve a Márton-naphoz kapcsolódó szerényebb gasztronómiai kínálattal folytatódik. Másnap viszont dúskálhatnak a finom falatokban az érdeklődők, hiszen akkor már a hagyományos lúdvacsorát, illetve ahhoz kapcsolódóan az újbor szentelés szertartását rendezi meg az egyesület.