Szüret után szüreti mulatság Rédicsen

A szürethez a kemény munka mellett a finom falatok, a szép borok, a felvonulás, a zene és a mulatság is szorosan hozzátartozik már évszázadok óta. A szüret időpontja a 18–19. században hagyományosan meghatározott volt, valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól (szept. 29.) Simon-Júdás (okt. 28.) napjáig. Ünneplésének ma ismert formája is ebben az időszakban alakult ki. A szüreti bálok különleges társadalmi jelentőséggel is bírtak. Néhány városban egyenesen úgy tartották, hogy ha a szüreti bálon nem kel el valaki, az örökre pártában marad. 

A szüret ünneplése több évszázados hagyomány

Rédicsen is őrzik a szüret és a szüreti mulatság hagyományát. Mint arról Balláné Kulcsár Mária, a község újonnan választott polgármestere beszámolt: a hétvégi vigadalom sok résztvevővel és érdeklődővel zajlott. A szüreti felvonulók 12 feldíszített járművel – traktorokkal, quadokkal - járták be a település utcáit, út közben többen meg is kínálták étellel, itallal a résztvevőket. Ezt követően a szabadtéri színpadnál és a sportpályánál folytatódott a mulatság. A műsorban fellépett a Kerka Táncegyüttes, később Toplak Tamás zenélt, az est zárásaként meggyújtották a máglyát és tűzijáték zárta a napot, de megválasztották a szüret menyasszonyát és vőlegényét is. 

A szüreti mulatság, mely az újonnan felálló önkormányzati képviselő-testület első programja volt, részt vett és a felvonulókhoz is csatlakozott Vigh László, a térség országgyűlési képviselője. A politikus gratulált a családias hangulatú rendezvényhez és megköszönte a meghívást.