2 órája
Barátlakások Tihanyban: ezer éve megszentelt hely
Megújultak a Tihanyi-félszigeten, az Óvár sziklafalában lévő egykori szerzetesi barlangok. A köznyelvben barátlakásokként emlegetett vájatok környékén magyar és angol nyelvű imatáblákat helyeztek el, az egyik, vélhetően kápolnának használt barlangba pedig bizánci típusú falikereszt és több pad került, kormányzati támogatásból.
A felújított barátlakásokat és emléktáblákat Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság perjele áldotta meg
Fotó: Halász Gábor
Ez a Kárpát-medencében, sőt: egész Közép-Európában az egyetlen, viszonylag épségben fennmaradt remetetelep. Barátlakásoknak azokat a lakhelyül szolgáló helyiségeket nevezik, amelyeket hajdan az Óvár Oroszkőként ismert, 20-30 méteres, meredek bazalttufafalában alakítottak ki.
Fotó: Halász Gábor
Barátlakások: megszentelt helyek
Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság perjele kiemelte, a barátlakások mintegy ezer éve megszentelt helyként léteznek, ahol a 13. századig éltek szerzetesek. A mostani átadóünnepségen jelen volt Nacsa Lőrinc vallásturizmusért felelős miniszteri biztos, Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője, valamint Szabó Efrém ortodox szerzetespap is.
Fotó: Halász Gábor
Történelmi múlt
A bencés közösség honlapján az is olvasható: I. András király feleségével, a kijevi Anasztáziával együtt keleti papok és szerzetesek is érkeztek Magyarországra. Egy csoportjukat az Óvár keleti oldalában, a bazalttufába vájt barlangokban telepítette le az alapító. E helyszínt nevezték Oroszkőnek és Petrának is. A barlangmonostor védőszentje Szent Miklós püspök volt, akit leginkább vízközeli településeken választottak patrónusként, így például Fertőszentmiklóson, Gyergyószentmiklóson és Liptószentmiklóson.
Fotó: Halász Gábor
Találkozóhely
A Tihanyi-félszigeten így nyugati – egészen pontosan: bencés – és keleti szerzetesek éltek együtt. A barátlakások találkozóhelynek számítottak Kelet és Nyugat között. A különleges monostor a 14. század közepén néptelenedett el.
Fotó: Halász Gábor
Csontvázak is előkerültek
Az üregek kutatásával sokan és sokszor foglalkoztak, 1984-ben például régészeti és geológiai feltárást végeztek, amelynek során több csontváz is előkerült. 1994-ben stabilizálták a sziklafalat és a még meglevő cellákat.
Fotó: Halász Gábor
Kutatások
Négy évtizeddel ezelőtt, 1983-ban még hét mesterséges üreget sikerült Eszterhás Istvánnak azonosítania a Leánylakásokkal együtt, amelyek eredetileg szintén a remetetelephez tartozhattak. Azt nem tudni, hogy mennyi lehetett a számuk; Bél Mátyás (1737) körülbelül 10-ről ír, Dornyay Béla az 1942-es ásatáskor 9 cellát és 8 kisebb fülkét talált, ám ezek később megsemmisültek, sziklaomlások miatt. Napjainkban három épen maradt üreg ismert.
Vallásturisztika, üzenettel
Az imádságos táblákat és a feszületet Mihályi Norbert Jeromos perjel áldotta meg, Nacsa Lőrinc kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, vallásturizmusért felelős miniszteri biztos pedig azt emelte ki: a vallásturisztikai célpontok üzenetet hordoznak, gondolatokat ébresztenek. Mint mondta, Tihany fontos helyszíne a vallásturizmusnak, és jó példája a keleti s nyugati kereszténység együttműködésének.
Fotó: Halász Gábor
Útravaló Tihanyból
– A szerzetesek a békéért imádkoztak, a hely pedig máig olyan lelki útravalót kínál, amelyet érdemes hazavinni – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc.
Barátlakások Tihanyban
- a barátlakások a kikötőből érhetők el
- az első helyiségben egy megemelt szentélyt és kőoltárt is találni, s egy sírhely maradványai is láthatók
- a korábban létezett, de ma már ismeretlen üregek sziklaomlások miatt semmisülhettek meg
