Digitális hagyaték: Mi lesz a Facebook-oldalammal, ha meghalok?

Ma már a digitalizáció életünk szerves része. Felhőtárhelyet használunk, emailezünk, csetelünk, online rendelhetünk gyakorlatilag bármit és pénzügyeinket is intézhetjük telefonon alkalmazások használatával, csekkeket fizetünk így be, utalunk, fizetünk bankkártya nélkül. Mi lesz a digitális hagyaték, fiókjaink sorsa halálunk után? 

Éva párja, János hirtelen hunyt el 2023 szeptemberében alig 40 évesen. János nem hagyott hátra végrendeletet, nem számolt el javairól, otthonukkal kapcsolatos tudnivalókról, befizetetlen számlákról, számos információt, és sok-sok kedves fotót, videót mobiltelefonja rejtett. Éva jelszóváltozattal próbálkozott, ám nem járt sikerrel. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy gondok akadnak a digitális örökségek kezelésével. 

Mi lesz egy digitális profil sorsa a felhasználó halála után? 

A digitális platformok eltérő szabályozásokat alkalmaznak – a témáról több helyen is olvashatunk.

A legnagyobb közösségi oldal, a Facebook 2009 óta „emlékoldallá” alakítja a néhai profiját. Az emlékoldallá alakított profilba senki nem tud bejelentkezni. Az olyan profilokat, amelyekhez nem tartozik hagyatéki kapcsolattartó, nem lehet megváltoztatni. A hagyatéki kapcsolattartó azonban elfogadhat ismerősnek jelölést az emlékoldallá alakított profil nevében, megváltoztathatja a profilképet és a borítóképet. De dönthet úgy is a felhasználó, hogy végleg törölteti az oldalt, ahhoz be kell mutatni a Facebooknak a halotti anyakönyvi kivonatot, vagy ha ez nincs meg, ügyvédi meghatalmazással, végrendelettel, hagyatéki végzéssel vagy más iratokkal kell igazolni a közeli rokonságot. 

A Google eltérő megközelítést alkalmaz. A Gmail rendelkezik egy inaktivitás kezelő funkcióval, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos paraméterek beállításával a rendszer felismerje, ha egy felhasználó már nem használja az e-mail fiókját.

Digitális hagyaték kezelése további platformokon

• Instagram: a fiókokat lehet emlékhellyé alakítani vagy törölni. Az igényléshez be kell nyújtani a halotti anyakönyvi kivonatot és az igénylő személyazonosságát igazoló dokumentumokat.
• Twitter: a hozzátartozók igényelhetik a fiók törlését, deaktivizálását. Ehhez a Twitter speciális űrlapot biztosít, amelyet ki kell tölteni, és csatolni kell a szükséges dokumentumokat.
• YouTube: közvetlen családtagok és meghatalmazottak lezárhatják egy elhunyt személy fiókját és bizonyos esetekben a YouTube elérhetővé teheti a szerettei online fiókjának tartalmát.
• TikTok: ha egy fiók 180 napig vagy annál hosszabb ideig inaktív marad, a felhasználónév visszaállítható egy véletlenszerű numerikus felhasználónévre, ami a halott TikTok-felhasználókra is vonatkozhat.
• LinkedIn: lehetővé teszi, hogy a felhasználókat elhunytként jelentsék, és az oldalon található űrlapok lehetővé teszik a fiók törlésére vagy megemlékezésre irányuló kérelmeket. A megemlékezéshez és a törlési kérelmekhez az elhunyt halálának időpontja és a gyászjelentés linkje szükséges. A hozzátartozóknak tisztázniuk kell az elhunyttal való kapcsolatukat, és jogi dokumentumokat kell benyújtaniuk, amelyek bizonyítják, hogy jogosultak a felhasználó nevében eljárni.

Online pénzügyek rendezése

A netbankunk a bankszámlánkkal van összekötve. Az örökösök kötelesek a bank felé jelezni és megfelelő dokumentumokkal igazolni, hogy a bankszámla tulajdonosa elhunyt. Ezek után a bank köteles zárolni a számlán szerelő összeget. Mikor a folyószámlát lezárják, a netbankot is megszüntetik. Ha társ-bankkártyával rendelkezik valaki egy adott számlához, az még nem jelenti azt, hogy a bankszámlán szereplő összeghez ilyen esetben hozzájuthat. A helyzetre megoldást jelenthet az, hogyha a bankszámlának több tulajdonostársa van, vagy ha a számla tulajdonosa még életében haláleseti kedvezményezettet jelölhet meg. A haláleseti rendelkezés alapján a halál bekövetkeztét követően a kedvezményezett a megfelelő személyazonosítási és pénzmosási azonosítást követően hozzáfér a számlaegyenlegéhez.

Örököseit károsítja, aki nem rendelkezik?

Bonyolult és részletesen nem szabályozott a digitális örökség, digitális javak átörökítése, pedig rohamos terjedésük miatt egyre fontosabbá válik, mi lesz a sorsuk halálunk után. Mivel a digitális örökség összetevői, például kriptopénzek, üzleti Facebook-profilok, videójáték-accountok pénzt termelhetnek, vagyoni értékük van, mindenkinek érdemes időben elgondolkodni azon, hogy mi legyen a sorsuk, ha a jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal. Aki ezt elmulasztja, könnyen lehet, hogy örökösei soha nem férnek majd hozzá a digitális javaihoz.

Kire hagyod a jelszavaidat?

Posztumusz digitális életünk alakításához vagy annak teljes lekapcsolásához jogunk van, ahhoz, hogy az általunk vagy családunk és barátaink által értékesnek ítélt adatok ne kallódjanak el. Ehhez a felhasználók aktív előrelátására lenne szükség. A legtöbb szolgáltatás jelszóval védett; a kérdés az, hogy ez a jelszó mennyire hozzáférhető az örökösöknek, illetve, hogy az elhunyt egyáltalán át tudta-e adni a szükséges információkat annak, akit ő hagyatéki kapcsolattartóként kijelölt.

Magyarországon az infotörvényben van erre vonatkozó szabályozás. Eszerint az ember még életében kijelölhet egy másik személyt arra, hogy majd bizonyos jogait gyakorolja a halála után, illetve – ilyen jognyilatkozat hiányában – a közeli hozzátartozókat az elhunyt halálától számított öt éven belül bizonyos korlátozott jogok megilletik majd a törvény alapján. Ez nem jelenti azt, hogy a közeli hozzátartozók hozzá is férhetnek bizonyos online fiókokhoz, csak azt, hogy ha a szolgáltató esetleg jogellenesen kezelt adatot az elhunytról, akkor kérhetik annak törlését.