Elérhető az egymilliós átlagbér?

Erről az új nemzeti konzultáció ötödik kérdése faggatja a választópolgárokat, s a brossúrában olvasható az ellenvélemény is: „Vannak, akik úgy gondolják, nincs szükség új megállapodásra a béremelési programról, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről”. A kormány szerint viszont meg kell célozni a négyszázezer forintos minimál- és az egymilliós átlagbért.

Egymilliós átlagbér: elérhető?

Somogyi Zoltán Max, egy évtizedek óta működő nyugat-balatoni könyvelőiroda vezetője azt mondta, e célt szinte mindenki támogatja Magyarországon, de a kérdéskör rendkívül összetett, s míg a minimálbér egyértelmű fogalom, az átlagbérről ugyanez nem mondható el. A főváros és a vidék kereseti lehetőségei között ugyanis hatalmas a különbség, s az egymilliós átlag Budapesten valószínűleg teljesíthető, de például Nógrádban, Borsodban, vagy épp Somogyban nehezen elképzelhető. S persze mindenki a saját bankszámlája szerint ítél majd.

Áremelkedés jön?

A cégvezető szerint – mint eddig oly sokszor megfigyelhető volt – a béremelés hatására „szinte mindennek, de különösen a napi fogyasztási cikkeknek emelkedik majd az ára”, mert a vállalkozók a kifizetendő többletet a saját árrésükbe építik be, ami jelentősen csökkenti a béremelés valódi hatását. 

Máris vannak robotkasszák

– A vásárlóerő persze nő, de vélhetően megmaradnak a rétegek, s a középréteghez nem lépnek közelebb az alsóba tartozók – vélekedett Somogyi Zoltán. – Sokaktól nagyon messze van az egymillió forintos átlagbér. Csak példaként: ötszázezer forintos nettó a munkáltatónak majdnem a duplájába kerül összességében, így az is elképzelhető, hogy a kisebb vállalkozások elbocsátásokkal reagálnak majd a nagyobb mértékű béremelkedésre. Ám még a nagy cégeknek sem lesz egyszerű ezt kigazdálkodni, aminek máris tanúi lehetünk például a bevásárlóközpontokban, ahol jóval kevesebb a pénztáros, mint korábban – helyettük pedig robotkasszák működnek. 

A munkáltatói terhek csökkentésére lenne szükség

A szakember leszögezte, a munkáltatói terhek, járulékok csökkentése lenne kívánatos, vagyis az: szűküljön az olló a bruttó és a nettó bér között.

Az oktatás lehet a jövő év egyik nyertese

Csótár András, a Zalaegerszegi SzC Keszthelyi Asbóth Sándor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója, a vármegyei közgyűlés képviselője, a jogi és ügyrendi bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, az Országgyűlés elé került a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat, amely szerint oktatási kiadásokra a tavalyinál 500 milliárddal többet, 3876 milliárd forintot irányzott elő a Pénzügyminisztérium, ami a 2010-es évhez képest mintegy 2500 milliárdos növekedést jelent. 

– Jól látható, hogy mind az alapfokú, mind a középfokú oktatásra jelentősen többet szánnak. Az államháztartás majdnem minden tizedik forintját erre az ágazatra költi a kormányzat, ami mutatja: a kabinet stratégiailag kiemelten kezeli a szakterületet. Talán nem túlzás kijelenteni, az oktatás lehet a jövő év egyik nyertese. Örömteli, hogy 2025-ös költségvetésből több mint 1600 milliárd forintot az oktatásban dolgozók bérére fordítanak majd, így a kormány korábbi vállalása, amely szerint 2026-ig eléri a pedagógusok bére a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát, szépen halad – emelte ki Csótár András. 

Eredmények s tervek

Úgy fogalmazott, a mintegy 150 ezer anyagilag is megbecsült nevelő, tanár, oktató minőségi munkája visszaköszön a gyerekek, a tanulók teljesítményében, aminek az eredményeit évek, évtizedek múlva érezzük majd. „Így bátran kimondható, hogy az oktatásra, képzésekre költött pénz egyértelműen a jövőbe való befektetés, ami szükséges a versenyképesség megőrzéséhez, fejlesztéséhez, s ez kiemelt nemzetgazdasági érdek”.

– Mindezeken túl kiemelendő, hogy továbbra is megmarad a tankönyvellátás ingyenessége, amely 2020-21-től vált teljes körűvé, és erre jövőre 19 milliárd forintot fordít a kormány. Ennek fontosságát a gyermeket nevelő családok itt Zalában is érzik – emelte ki Csótár András, hozzátéve, mindezen eredményekhez társulhat majd a jövőben a kormány által tervezett, a gazdasági növekedésen alapuló béremelési program.