2024.11.03. 08:09
Hódok pusztítják a vízparti növényzetet
A zalai lakosok többsége két évtizede még csak hallomásból, vagy a televízióban vetített természetfilmekből ismerte Európa legnagyobb testű rágcsálóit. A hódok az azóta eltelt húsz év alatt olyannyira elszaporodtak, hogy mára gazdasági károkozókká váltak.
Völgyi Zoltán szerint az ötven centiméter átmérőjű fa sem okoz gondot a hódoknak Fotó: Gyuricza Ferenc
A növényevő hódok ugyanis életmódjukból adóan rengeteg növényt pusztítanak, képesek a legvastagabb fákat is kidönteni. Országszerte egyre több helyről hallani ilyen esetekről, ezért körülnéztünk, Zalában mi a helyzet jelenleg. A hódokkal kapcsolatos problémákra néhány éve Völgyi Zoltán hívta fel figyelmünket. Akkor elmondta, hogy a birtokára telepített gyümölcsfákat éppúgy megrágta, mint a tó- vagy patakparti pihenőhelyek árnyat adó fűz és tölgyfáit. Amikor a téma újbóli felszínre került, ismét megkerestük. Azt mondta, nála részben azzal oldódott meg a probléma, hogy egyes hódoktól fertőzött területein túladott, másrészt egy másik birtokán lévő család valami okból kipusztult.
- Amíg lágyszárú zöld növényt talál magának a hód, addig kevésbé bántja a fákat – magyarázza. – Télen azonban tényleg mindent megrág, ami az útjába kerül. Egy karvastagságú fát képes akár két harapással is kidönteni, de egy ötven centiméter átmérőjű tölgyfa sem okoz neki különösebben gondot. Próbáltam drótkerítéssel védekezni ellene, semmi értelme nem volt, hiszen járatokat alakított ki magának, egyszerűen átásta magát a drótháló alatt.
Visszatelepítési program
Az eurázsiai hódok visszatelepítésére World Wide Fund for Nature, vagyis a Természetvédelmi Világalap magyarországi szervezete még 1996-ban indított átfogó programot, amely 2008-ra fejeződött be. A kampány során az ország több pontján engedtek szabadon családokat, így a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó gemenci ártéri erdőkben, a Dráva magyarországi szakaszain, az Alföld egyes vidékein, valamint az egykor kiterjed lápvidékként ismert Hanság területén, a rágcsálók azonban nagyon további területeken is megjelentek, többek közt Zalában is. Mára gyakorlatilag nincs olyan vizes élőhely hazánkban, ahol ne fordulnának elő. A vármegyénkben fellelhető hódokról úgy tartják, azok már spontán települtek vissza, vélhetően a Horvátországba kihelyezett rágcsálók vagy azok utódai kerestek maguknak új élőhelyet.
A horgászoknak is okoznak gondot a hódok
- A hódok nálunk is évről évre egyre nagyobb gondot okoznak – mondta a Kustánszegen horgászati jogot gyakorló Göcsej Horgász Egyesület elnöke, Kelemen Csaba – Folyamatosan rágják a tó menti fákat, már többet is kidöntöttek. Egy várat is építettek már maguknak a tó strand felőli részén, abban élnek. Hatalmas metszőfogaik vannak, azzal gond nélkül képesek pát napon belül a legvastagabb fák törzsét is elrágni.
Az egyesületi elnök azt mondja, tapasztalataik szerint a hód két okból pusztítja a vízparti növényzetet. Egyrészt táplálkozik vele, ehhez zsengébb gallyakra van szüksége, másrészt várat, vagy egyes patakok vízszintjének megemelése érdekében gátat épít belőle. Ez utóbbi tevékenységéhez egészen vastag fákat is használ.
Kelemen Csaba úgy tudja, Kustánszeg környékén biztosan nem volt hód visszatelepítési program, az itt megjelent egyedek a Muráról érkezhettek, méghozzá a tó vizét levezető patakon keresztül. A horgászok most egyetlen családról, legalább három egyedről tudnak, de volt több is. Tavaly például megtalálták egy elpusztult hím tetemét. Termetes állat volt, mintegy húsz kilogrammra becsülték a tömegét.
- A hód territoriális, azaz területfoglaló állat, védi a saját területét, oda nem enged be más egyedeket, de más fajokat is igyekszik távol tartani a lakókörnyezetétől, ami nekünk, horgászoknak adott esetben még jól is jön – folytatja az egyesületi elnök. – Ahol ugyanis megtelepszik a hód, ott vidrával nem kell számolni. A vidra számunkra sokkal kártékonyabb, az ugyanis hallal táplálkozik, ellentétben a növényevő hóddal. A vidra ráadásul a párzási időszakában élvezetből gyilkol, olyankor valóban nagyon sok halat pusztít el.
Lehetőség a gyérítésre
A hód védett állat, azonban gazdasági károkozás miatt elvileg volna lehetőség a befogására, vagy akár a gyérítésére is, ehhez azonban engedély szükséges. A hódok kilövésére a hivatásos vadászok jogosultak. Kérdeztük Győrvári Attilát, a Zala Vármegyei Vadászkamara titkárát, hogy az elmúlt időszakban érkezett-e hozzájuk ilyen megkeresés, a válasza egyértelmű nem volt, azt viszont hozzátette: tudomása szerint a szomszédos Vasban jóval több problémát okoztak a hódok, mint Zalában, s ott valóban kérték a vadászok közreműködését a túlszaporodott állomány gyérítésére.
