Kukában landol az ételmaradék, zsákszámra dobjuk ki az élelmiszert

A bőség zavarának, az élelmiszerboltok kínálatának még a kisebb pénztárcájúak is nehezen állnak ellen. A 2023 novembere és decembere között zajló felmérés alkalmával 501 háztartásban összesen 1388 fogyasztó adatait összegezték országszerte. Ebből kiderül, hogy a „túl sokat vásároltunk” a pazarlás egyik fő oka. Ételmaradék sokféleképpen képződhet, például úgy is, hogy valakinek másnap már nem felel meg az előző nap elkészített étel. Vannak olyanok is, és nem feltétlen gyerekek, akiken rendszeresen kifog az utolsó falat. Ezt a felmérésben az okok között úgy találjuk meg: „túl sokat szedtem”.

Ételmaradék: mennyi az annyi?

A Maradék nélkül program tavalyi felmérése szerint az ételmaradék fejenként átlagosan 62 kilogramm éves mennyiséget tett ki, amely a teljes lakosságra vetítve 594 ezer tonna! A felmérésben résztvevő háztartások a 62 kilogrammal szemben átlagosan 33,54 kilóra becsülték az éves fejenkénti élelmiszer-hulladék termelésüket, tehát jócskán alulbecsülték a valós mennyiséget. Az összes élelmiszer-hulladék 41,64 százaléka, vagyis fejenként majdnem 26 kiló tényleges pazarlás, mert elkerülhető lenne. Tény az is, hogy 2016 óta 22 százalékkal csökkent az élelmiszer-pazarlás a háztartásokban. A legtöbbet a készételekből dobunk ki, ezt követik a pékáruk, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek. Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben résztvevők 82 százaléka úgy érzi, tovább tudná csökkenteni élelmiszer-pazarlását. 

Nem marad ételmaradék, ha készítesz belőle valami mást

Minden étel maradékából alapanyagként felhasználva lehet készíteni valami mást, amit ugyanúgy fel lehet kínálni a család asztalára, mint az eredetit. Nem kell hozzá más, csak egy kis fantázia. Lakatos-Kovács Melinda, zalaegerszegi háromgyermekes anyuka családjában semmi nem megy veszendőbe. Példaként elmondta, hogy a kissé száraz kenyérből melegszendvicset, vagy felkockázva, sütőben megpirítva ropogtatni valót, a megmaradt sült húsból húspástétomot, a kissé túlérett banánból palacsintatésztát szokott készíteni. Mindig több napra főz, ritkán rendelnek ételt. Mivel faluról származik, mindig tud otthonról hozni tojást, krumplit, paprikát, paradicsomot, mert legjobb a hazai. A család tudatosságának hozadéka, hogy a gyerekek is tudják, hogy az ételt meg kell becsülni, az élelmiszerrel nem pazarolunk, hiszen nem adják ingyen, mondta el.

Vásárolj mértékkel, válassz helyit!

A régi idők embere magasra emelte az önellátás szintjét. Eleve tudták, milyen áldozatos munka árán jut az étel az asztalra, ezért megbecsülték, hangsúlyozta Sümeginé Horváth Anita, a Göcseji tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termék Piac igazgatója. Annyit főztek, amit meg is ettek. Persze akkor is maradt meg étel, amit az állatoknak, a disznóknak, tyúkoknak adtak. A megtermett zöldséget, gyümölcsöt tartósították. Együtt éltek a természettel, amit adott, sorra használták fel. Mint mondta, itt a piacon az őstermelők, a kistermelők árukínálatukkal jelenítik meg ezt a folyamatot. Ma az élelmiszer-boltokban valóban hatalmas a kínálat, hatalmas a kísértés. Döbbenetes, hogy az emberek mi mindent összevásárolnak, amelynek jó része a kukában landol. Tudatossággal azonban lehet ezen változtatni. Ha a messziről ideszállított vagy nagyüzemi helyett helyben előállított élelmiszereket vásárolnak, akkor még a saját egészségükbe is befektetnek, emelte ki az igazgató.