Lejárató kampány indult Manninger Jenő ellen

 E szándékot azonban az élet felülírta, mert lejárató kampány indult ellene, tette hozzá a város korábbi polgármestere és országgyűlési képviselője. Mint Manninger Jenő mondta, az új polgármester „egyfelől békét hirdet, de ezzel egyidőben folyamatosan félinformációk alapján vádaskodik”. Szerinte megtervezett lejárató kampányról van szó, amit előzetesen nem gondolt volna, hisz újabb választáson már nem akar indulni, már csak a kora miatt sem, s ebbéli elhatározását újfent megerősítette lapunknak. 

Lejárató kampány a Facebookon

A politikus azt mondta, az új városvezetőség a hivatal átvétele után természetesen indíthat vizsgálatokat, ha felesleges költekezést gyanít, „de a Facebookon csöpögtetni ellenőrizetlen, egyoldalú információkat: az egyértelműen megtervezett lejárató kampány”. Kijelentette, amennyiben ez tovább folytatódik, feljelentést tesz.

Hazugsággal vádolták

– Azt írták, hazudtam, mert nem valós számokat mondtam az átadáskor azzal kapcsolatban, mennyi a város szabad pénze. Akkor úgy fogalmaztam: 230 millió forint áll rendelkezésre szabad felhasználású pénzeszközként, de szerintük csak 17 millió volt az általános tartalékban. Nos, csúsztatnak, mert a két fogalom nem ugyanaz. Mindkét szám igaz, így szerepelt az átadási jegyzőkönyvekben is – részletezte Manninger Jenő. 

A Helikon park fái 

A volt polgármester emlékeztetett, a város mostani vezetője a kampányban folyamatosan arról írt, hogy Keszthely önkormányzata felelőtlenül fákat vágatott ki például a Helikon parkban. „Azonban ez hazugság, hiszen ilyenre csak szakértői vélemény alapján került sor, s ez esetben mindig új fákat ültettünk. Megjegyzem: dr. Tóth Gergely hivatalba lépése óta már adtak engedélyt fakivágásra”, emelte ki a politikus, felidézve, utóda szerint rossz kivitelezőt választottak, „pedig polgármesterként tudnia kellene, hogy nyílt eljárásnál a testületnek csupán annyi lehetősége van, hogy új eljárást ír ki, ha valamiért nem tetszik a legolcsóbb ajánlattevő”.

Manninger Jenő: csúcsra járatott pitiáner ügyek

– Aztán itt van két pitiáner ügy, amit csúcsra járatnak hamis információkkal. A mi Keszthelyünk című könyv a polgármesteri keretemből készült, mivel hasonló kiadványa nem volt a városnak. Az utolsó ilyen 2018-ban jelent meg, s már minden példánya elfogyott. Azt is felróják, hogy családi – egyébként Keszthelyre vonatkozó – kötődésem miatt két oldalon családi fotóval is szerepelek, s több képen is rajta vagyok. Nos, 22 évig voltam Keszthely közéleti szereplője, így ez a vád szerintem nagyon kicsinyes és irigy, pláne úgy, hogy szerintem az album kifejezetten igényes lett. A könyv példányainak egy részét szétosztottuk a Keszthelyért dolgozó emberek között, a többi pedig a turisztikai egyesületnél van – hangsúlyozta Manninger Jenő. 

Betelt a repohár

A másik gyakran elővett kérdés a repoharak ügye. A politikus felelevenítette, ezt a KeszthelyFest szervezőjének javaslatára vezették be, „ami egyébként már a legtöbb rockrendezvényen kötelező. A megrendelt mennyiséget illetően a rendező valószínűleg elkalkulálta magát, másrészt a helyi vendéglátósók egy része kampányolt a repohár ellen, így sok megmaradt. Ám ezt el lehet adni, vagy fel lehet használni. Az önkormányzatot nem érte kár, mert a poharakat ugyannyiért adtuk tovább, mint amennyiért megvettük”, jelentette ki Manninger Jenő.

Ne legyen fejlődés?

– A kampányban azt is híresztelték, Keszthelyen szabálytalan építkezések voltak a Balaton-parton, ám ez tényszerűen nem igaz. A lakóparkok persze nem mindenkinek szimpatikusak, de szabálytalanságról szó sincs. A kemping helyére például mi ökoszálláshelyet szerettünk volna, ám a beruházó anyagi megfontolásból a korábbi engedélyek alapján lakóparkot épít –szögezte le a politikus.

Manninger Jenő szerint látszik, hogy az új polgármester „szelíd fejlődés” jelszava azt takarja: ne legyen fejlődés. „A Balaton egészére vonatkoztatva egyetértek, hogy nagyobb beruházásokra már nincs szükség, főleg a parton”, mondta, majd folytatta: a vállalkozások fenntarthatóságához is szükséges többévszakos turizmus érdekében azonban kellenek fejlesztések, „a mi terveink ez alapján készültek, s azt is figyelembe kell venni, míg az elmúlt esztendőkben Balatonfüred és Siófok lakosságszáma dinamikusan nőtt, addig Keszthely népessége 20 ezerről 18600-ra csökkent”. 

– A térségközponti szerep megtartásához szükség van a lakóövezetek fejlesztésére is, természetesen nem a Balaton-parton. Ilyen szempontból Keszthelyt, mint várost és térségközpontot nem ugyanúgy kell kezelni, mint a parti települések többségét. Az értékeket persze jobban óvni akarjuk, erre készítettünk elő szabályozást, többek közt ez is szerepel a könyvben – összegzett a politikus. 

Irigység és gyűlölködés?

Manninger Jenő végezetül arra hívta fel a figyelmet: „ha ez így folytatódik, a városban csak irigység és gyűlölködés marad, egyébként pedig stagnálás lesz, amit jó lenne elkerülni”.