Nimfadenevér bukkant fel a Zalával közvetlenül szomszédos térségben

A rovarokkal táplálkozó, repülni is képes állatot a térségben kutatómunkát végző szlovén Természetvédelmi Biológusok Egyesületének tagjai azonosították. Feljegyzésük szerint a nimfadenevér a 18. olyan denevérfaj, amely felbukkant a Zala és Vas vármegyékkel szomszédos Goricskó területén. A terepmunka során csupán egyetlen példányát sikerült megfigyelniük az emlősök osztályába tartozó állattal, amelynek befogását egy komplex kutatási céllal megszervezett terepmunka során, hálózással érték el. A szlovén biológusok szerint a nimfadenevér goricskói észlelése azért számít szenzációnak, mert ez a faj eddig csak a dél-délnyugati részén fordult elő a szomszédos országnak, a hazánkkal határos területén még sosem látták. Miután a denevérek általában kolóniákat alkotva élnek, ezért könnyedén elképzelhető, hogy egy véletlenül ide vetődő, „kóbor” egyedről van szó.

Magyarországon nem ismeretlenek

A nimfadenevérekkel, s általában a denevérek magyarországi előfordulásával kapcsolatban Lelkes András természetvédelmi őrtől, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársától kértünk információkat. A természetvédelmi szakember elmondta: Európában 52, míg hazánkban 28 denevérfaj lelhető fel, ezek egyike a nimfadenevér. A Magyarországgal szomszédos térségben most újonnan észlelt faj nálunk tehát ismert, bár Zalában ugyancsak ritkaságnak számít, ő még nem is találkozott annak egyedeivel.

A nimfadenevér jellemzői

- A nimfadenevér hosszú ideig nálunk sem volt jegyzett, hiszen azt csak az utóbbi időben különítették el a bajszos denevértől – magyarázta a természetvédelmi őr. – A nimfadenevér a kisebb testű denevérek közé tartozik, tömege mindössze 4-8 gramm, ugyanakkor a kiterjesztett szárny fesztávja akár a 40 centimétert is elérheti. Az Alföld kivételével szórványosan bárhol előfordulhat hazánkban, de leggyakrabban az Északi-középhegységben és a Bakonyban, hiszen a 300 métert meghaladó tengerszint feletti magasságot kedveli. Erdőlakó, jellemzően a nagyobb kiterjedésű, zárt erdőtömbjeinkben fordul elő, ebben különbözik a legtöbb hazánkban fellelhető denevérfajtól. A tipikus élőhelye az erdőkben kialakult, hűvösebb völgyek közelében található, ott, ahol víz, például egy csörgedező patak vagy egy ki tó is előfordul. Mindez azt jelzi, hogy elég sok minden szükséges ahhoz, hogy jól érezze magát. Általában a fák odvaiban pihen, ott szaporodik, illetve tudomásunk szerint ott is telel, de erről nagyon sok adattal nem rendelkezünk. Ami még érdekes lehet vele kapcsolatban, hogy egyedei a többi hazánkban előforduló denevérfajhoz képest viszonylag magas életkort érhetnek el.

Vérszívó-e a denevér?

A természetvédelmi szakember megjegyzi, a denevérek igen népes állatcsoportot alkotnak, hiszen a Földön fellehető mintegy 6500 emlősfaj több mint felel rágcsáló vagy denevér. A denevérekkel kapcsolatban több tévhit is él, ezek közül talán a legjellemzőbb, hogy vérszívó állatok.

- Valóban vannak köztük olyanok is, amelyek vérrel táplálkoznak, ám ezek rendkívül távoli vidékeken, csak a trópusokon fordulnak elő, s azok sem az embert támadják meg – folytatta. – A Magyarországon is honos denevérek mindegyike rovarevő, ezáltal kifejezetten hasznosak. Napközben pihennek, majd napnyugta után indulnak vadászni. Amikor szürkületkor a környezetünkben villámgyorsan cikázó, aprócska repülő állatokat észlelünk, azok nagy valószínűséggel denevérek.

Lelkes András megjegyzi még: a denevérek nagyon sok rovart pusztítanak el, ugyanis a repüléshez rengeteg energiára van szükségük, amit a táplálkozásuk során nyernek el. Ezáltal pedig az ökológiai szolgáltatásuk is jelentős. A Magyarországon előforduló denevérfajok mindegyike védett, illetve akadnak köztük fokozottan védettek is. A nimfadenevér természetvédelmi értéke 50 ezer forint.