Hogyan menedzseljék magukat a képzőművészek?

A 21. században, de már előtte a nyugati világban évtizedek óta nem működik az a felfogás, hogy a művészt jól elbarikádozott kis elefántcsonttornyában felfedezi a közönség. Igenis ki kell lépni az alkotói magányból, keresni kell a társaságot, galériákat, azokat a szakembereket, akik a tehetségek felkutatására szakosodtak. Lehetőség van továbbá arra, hogy a művész maga vegye kézbe élete irányítását, ám ehhez ugyancsak elkel a segítség. Szerencsére az egyetemi képzéseken az utóbbi pár évben már egyre nagyobb teret kap az önmenedzselés tudománya. A középkorú és annál idősebb alkotóknak tehát célszerű ezeket a technikákat elsajátítani, a közösségi oldalakon naponta posztolni, egyszóval jelen lenni.

Tóth Norbert zalaegerszegi képzőművész lassan négy éve, hogy önállósította magát és ott hagyta a tanári pályát. 2007 óta magánvállalkozóként saját bőrén tapasztalja, látja, hogy mik a művészeti élet buktatói, nehézségei vagy éppen trendjei, pozitívumai.

- Talán sokan emlékeznek a Graffiti királya című amerikai filmre, amikor a húszéves Jean-Michel Basquiat különleges képei egyik pillanatról a másikra gyűjtők és múzeumok legkeresettebb darabjai lettek – mondja a képzőművész, aki egyben az egyesület tagja. – A film elején elhangzik: Van Gogh óta a művészettörténészek, gyűjtők rettegnek attól, hogy esetleg elsétálnak egy zseni mellett. Nekünk itt Zalában, távol a főváros zajától eléggé speciális a helyzetünk. Olyan, mintha el lennénk vágva a külvilágtól. Tisztelet annak a néhány kivételnek, aki fáradságot, energiát nem kímélve egyengeti a saját útját, részt vesz országos és nemzetközi tárlatokon. Saját tapasztalatom volt, amikor egy neves galériával beszélgettem, hogy érdekes és jó amit csinálok, de az a baj, vidéken élek. Az érvényesüléshez ugyanis kapcsolatokat kell építeni, szem előtt kell lenni. Egy budapesti bemutatóhelyre és a kapcsolódó programokra nem biztos, hogy hetente el tudok utazni. Az egyesület tagjaival sokat beszélgettünk arról, mit tegyünk azért, hogy segítsük a helyi művészeket a karrier építésében. Egyik legnagyobb probléma az információhiány, hogy nincs összekacsolva egymással a kereslet és kínálat. Szükség van egy állandó helyre és tapasztalt szakemberre, aki segít, menedzseli őket. Vannak kiállítások, vannak próbálkozások, de ez még mindig kevés. A Képzőművészeti Egyetem tihanyi művésztelepén szeptemberben tartottam egy előadást, ott beszélgettem a hallgatókkal. Arról érdeklődtem, mennyire korszerű az oktatás. Az idősebb generáció nem tanulta azokat a fortélyokat, amiket a fiatalok már igen. A témához kapcsolódva mondok egy szörnyű példát. Öt évente rendezik meg a Műcsarnokban a Magyar Nemzeti Szalont, tavaly volt a második seregszemle. Egyetlen zalaegerszegi alkotó munkájával sem találkoztam, pedig sok tehetség él Zalában. Azt kell hogy mondjam, nem igazán tudnak rólunk. Ezért fontos a most meghirdetett program. Az első két évben ingyenes volt a részvétel, akkor Pál Katja lehetőséget látott benne, jelentkezett rá. Többször kellett utaznia, ott lenni, ám, mint mondja, megérte. Ugyanis bekerült a fővárosi VILTIN Galériába vagy most decemberben a kölni Galerie Biesenbach-ban találkozhatunk munkájával. Sikerül tehát kitörni, ebben segít a mostani kurzus.

- Kik és hogyan jelentkezhetnek?

- Az egyesület hisz abban, hogy a helyi alkotók sikerei által közösségünk is gyarapszik. A 10 alkalmas képzés megtanítja a brandépítés lépéseit, megismerteti a pályázatok világát. A kurzus 2021. február 16-tól március 18-ig tart. Azokat várjuk, akik Zala megyében születtek vagy most itt élnek, jelenleg művészeti felsőoktatási intézményben tanulnak vagy már végeztek, nincs felső korhatár. Jelentkezni február elsejéig a ZAZEE Kulturális Egyesület honlapján vagy a [email protected] címen lehet. Független szakmai zsűri bírálja el a pályázatokat, két főt választanak ki, az egyesület és a Mentor program az ő részükre a tanfolyam díjának nagy részét átvállalja.