Berkes Dániel: Mindegy, hogy komolyzene vagy jazz, a lényeg a színvonal

Már a nyolc osztályt is művészeti iskolában járta ki: a Szombathelyi Fiú Énekiskola kórusában alapozta meg a jövőjét. Negyedikes korában énektanára, Somogyi Terézia szólókat bízott rá, és később külön énekórákat adott neki.

Mindig a zene, az éneklés foglalkoztatott, így nem volt kérdés a pályaválasztás: a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskolába felvételiztem magánének és zeneelmélet szakra – mondta.

Cselló helyett zongora

Csellózott 8 évig, de a hangszert zongorára cserélte, s ezzel együtt a jazzt is megkedvelte. A pécsi egyetemi, magánének szakos tanulmányaival párhuzamosan a Kőbányai Zenei Stúdióban csiszolta jazz-zongora tudását. A hivatása mégis a pedagógia.

- Az egyetemen a szakmódszertan tanárunk az első órán megkérdezte, ki szeretne tanítani, és ki akar színpadon énekelni. A hét-nyolc magánének szakos hallgató közül engem kivéve mindenki a színpadot választotta: kórusban vagy operában képzelte el a jövőjét. Belőlem hiányzik az az extrém nyitottság, ami ehhez szükséges, távol áll tőlem, hogy beöltözzek és játsszak. Már akkor a tanítás mellett döntöttem. Szívesen énekelek tanári koncerten, és volt, hogy a zalaegerszegi szimfonikusokkal is felléptem, de szeretek inkább a háttérben maradni.

Tanítványok sikerei

Annál többet lépnek színpadra a tanítványai. Közülük szép sikereket ért el Wohner Dóra, Borsos Anna és Bódis Bettina. Két növendéke, Lehotai Miksa és Standi Szilvia a debreceni egyetemen tanul klasszikus éneket, Szűcs Enikő pedig bekerült az Operettszínház stúdiójába. Az újabb generációból Csizmadia Lili, Kovács Réka, Mihály Luca és Szántner Luca számos fellépéssel és versenyeredménnyel büszkélkedhet, bár nem zenei pályán tanultak tovább. Szakonyi Franciskát pedig a színház és a Kvártélyház több darabjában láthatta, hallhatta a zalaegerszegi közönség. Hévízi tanítványai közül Enyingi Zsófia a Magyarock Dalszínház társulatában játszik, Dunca Stadler Zoltán pedig bekerült a Madách Színház Rocksuli című darabjába, és a zalaegerszegi színház több darabjában játszott. A legfiatalabb generációnak még nem volt alkalma a bemutatkozásra a pandémia miatt, de várják a nyitást.

Zenei stílusokban nem válogatós, csak jó zene és kevésbé jó zene létezik Berkes Dániel számára.

- A hangi adottságaimhoz a klasszikus műfaj illik a legjobban, de a Hevesi-színházban, az Evitában például a zenekari árokból erősítettem a kórust, ugyanígy Szombathelyen, a Csárdáskirálynő című operettben. Pedagógusként pedig jó fülem van ahhoz, hogy megtaláljam, kinek mi áll jól, s ha a növendék tehetséges és meg is kedveli a hangjához illő stílust, az főnyeremény. Nagyon jó hallás kell a magánénekhez, hiszen ha az ember a saját hangját hallja, mást hall, mint ami kifelé szól. Tehát a jó hallás és a hangi adottság alapvető feltétel, ezenkívül intelligencia szükséges ahhoz, hogy sikeres énekessé váljon valaki, a szorgalomról nem is beszélve.

Bartók és a lovak

De mi számít sikernek a pedagógus számára?

- A versenyeredmények is számítanak, bár Bartók azt mondta, a verseny a lovaknak való... A művészet értékelése bizonyos szint felett nem is lehet objektív. Én kezdetektől viszem a gyerekeket az Országos Musical Versenyre, és az első néhány évben olyan jó eredményeket értünk el, hogy a verseny utáni 3 hetes kurzusra meghívtak tanítani. Nagy eredmény az is, hogy hívnak bennünket fellépni a jeles zalaegerszegi városi eseményekre.

A komfortzónán kívül

Két állandó könnyűzenei zenekarával gyakran ad koncertet, már amikor a pandémia nem akadályozza ezt. Mihály Lucával (ének) és Salamon Attilával (gitár) a ReChord nevű trióban játszik, Medgyesi Annával pedig a Kalimpa zenekar keretein belül gyereklemezt készít, a jazz és a világzene stílusjegyeivel. Meghívták a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem online koncertsorozatába is, Wohner Dórával, Radics Igorral és Szántner Lászlóval a jazzt mutatja be.

- A Kvártyéházban Máriás Zsolttól kaptam felkérést a Padlás zenei korrepetálására, a Hasonmások című darabban pedig zongoráztam, és kivételesen még arra is rá tudott beszélni a rendező, Tompagábor Kornél, hogy eljátsszak egy kisebb szerepet, Guszti bácsi, a karbantartó-zongorista szerepét – avat be, hogy időnként ki tud lépni a komfortzónájából.

Megtette ezt a közelmúltban is, amikor vidékre költözött, bár mindig panelben élt. Mostanában nagylengyeli családi házát csinosítja, és oviba hordja Bojli kutyáját – a névadást a horgászszenvedélye inspirálta.