2021.10.25. 17:30
A zalaegerszegi Farkas Ferenc alkotása a budai Vár éke
A budai Várhoz kötődő történelmi jelenetek ékesítik azt a közel 22 négyzetméteres bronzkaput, amit Farkas Ferenc, zalaegerszegi szobrászművész, az Ady-iskola művésztanára készített el a Várban lévő Főőrség épületére.
Farkas Ferenc, előtte kilenc kazetta (2020 március)
Forrás: Zalai Hírlap / Archív
Fotó: Pezzetta Umberto
A nagyközönség a Főőrség mellett a szintén a Nemzeti Hauszmann program keretei között újjáépült Lovardát, Stöckl-lépcsőt és a Csikós-udvar határidő előtt elkészült részeit is birtokba vehette már, a Várkapitányság tájékoztatása szerint az egész terület jövő tavaszra újul meg.
A várbeli Főőrség épületének egyediségét növeli a Csikós- udvar felőli részén lévő, 3 méter magas és 7,2 méter széles, hármas osztatú kapu, amely a budai Vár múltjának 27 legfontosabb történelmi epizódját ábrázolja. A munka 2018 őszén kezdődött, a kapu 2019 nyarára készült el. A kapu környezetének rendezésével most végeztek a szakemberek, ezért mostantól látogatható a terület. Az a bejárat, amit a kapu takar, eredetileg nem létezett. A bronzkapun szereplő 27 dombormű egyenként 50 kg, csak az acél tartókeret több mázsa...
A művésszel tavaly tavasszal készült interjúnkban számoltunk be a kapun látható ábrázolásokról. A három szárnyra 9-9 bronz dombormű került, összesen 27 kazettán. Az ábrázolások felidézik IV. Béla alakját, de látható itt továbbá Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyás, Hunyadi László kivégzése, Budavár 1686-os viszszavétele, Mária Terézia és II. József kora, Táncsics Mihály kiszabadítása, a vár 1849-es ostroma, Ferenc József megkoronázása és IV. Károly eskütétele is. A magyar szentek közül Szent István és Kapisztrán János is szerepel, a középpontba pedig Szűz Mária került. Táblát kapott a századfordulós építkezések két vezetője, Ybl Miklós és fiatalabb kollégája, Hauszmann Alajos, akiről a Budavári Palotanegyed megújításának programját elnevezték. Mestere halálát követően ő vette át a Budavári Palota kibővítésének vezetését.
A Főőrség rekonstrukciója – ahogy a vár többi eleméé (Csikós- udvar, Lovarda, Stöckllépcső, Ybl-támfal, Törökkert) – az eredeti terveket követve, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően született újjá. Erről így számol be a Várkapitányság. „ Az eredeti épület manzárdtetős fedésű volt, vörösrézlemez palavörös színű természetes palafedéssel. Ez a tetőkoncepció – amely az építészeti megjelenést és a látvány történelmi hatását is alapvetően meghatározza – az újraépítés során változatlanul fennmaradt. Az újjászületett Főőrségben étterem, illetve kulturális rendezvény- és kiállítótér kínál kellemes időtöltést a Várban élőknek és az ide látogatóknak. Az emeleten található kiállításon az érdeklődők a magyar testőrségek történetével ismerkedhetnek meg.”