2022.03.28. 09:00
Zalaszentgrótra látogatott a Mi. Nők programsorozat
Korábban is volt módunk Életmódi rovatunkban beszámolni a Mi. Nők. Egymásért. Együtt. elnevezésű zalai programsorozatról, amely az aprófalvas vidéken hozza létre a személyes találkozások, a kapcsolatépítés és az egymástól való tanulás kereteit.
Rambala Éva, Dóka Éva és Szeder-Kummer Mária a Szívek, szavak foglalkozáson
Forrás: Bedő Andrea
Az első alkalommal a közéleti szerepvállaláshoz szükséges megjelenés, magabiztos fellépés, megnyerő öltözködési stílus témakörében kaptak inspiráló, szinte személyre szabott tanácsokat a résztvevők Tánczos Mónika stíluschoachtól.
A második találkozó a kortárs irodalom berkeibe kalauzolta az érdeklődőket: Grecsó Krisztián íróval beszélgethettek többek között legújabb, néhány hete megjelent Valami népi című novelláskötete kapcsán. A kapcsolódás annál is inkább könnyű volt, mert az író maga is vidéki, dél-alföldi településről származva foglalkozik a vidéki léthelyzetekkel.
Március 18-án Dóka Éva borász látta vendégül a program újabb állomását, ekkor a Szívek és szavak, a jólét és jóllét szókapcsolatok írták le az összejövetel témakörét, azt, hogy hogyan tudunk egymással úgy kommunikálni, saját jóllétünket, önazonosságunkat megtartva képviselni érdekeinket, nézőpontjainkat, anélkül, hogy konfliktust gerjesztenénk.
Az volt a kérdés, „sikerülhet-e úgy kiállni önmagamért, hogy közben senkit ne kritizáljak, és képes legyek empátiával meghallani a másik felet még akkor is, ha elsőre támadásnak hangzik, amit tőle hallok.” Ehhez nyújtott segítséget, kapaszkodókat a meghívott vendég, Rambala Éva nemzetközi tréner, aki az úgynevezett erőszakmentes kommunikációt Marshall Rosenbergtől, a módszer amerikai kidolgozójától sajátította el. A tréning célja szerint az inspirációt jelentő foglalkozás révén egyre több szeretetteljes és kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot lehetünk képesek kialakítani és fenntartani a családdal, barátokkal és a munkatársakkal.
A Mi. Nők. programot szervező, elnökként Szeder-Kummer Mária vezette Zalai Falvakért Egyesület és a támogatóként a program mögött álló Flex Fundation csapata a közösségi médiában saját oldalán sok-sok képpel érzékelteti annak a péntek délutánnak a hangulatát, amit Dóka Éva a modern gasztronómiát követő harapnivalókkal tett még közvetlenebbé.
A ráhangoló alapozást ezúttal is Fejes Ágnes közgazdász, tanácsadó tréner adta meg, értékválasztásra buzdító kérdéseivel. Jobb-e ma az életünk, mint 10-20 éve, a Föld népessége ma jobban él-e, mint évtizedekkel ezelőtt? A válaszokat természetesen a saját élethelyzetünk, nézőpontunk befolyásolja, hiszen nem tudunk minden pillanatban globális léptékben gondolkodni: a mai sűrű, az időbeosztással küzdő napokból nosztalgiával nézünk vissza a nyugalmasabb időszakainkra, ami olykor nagyobb értéket képvisel, mint az, hogy tudjuk, a világ népességének gyermekei ma sokkal nagyobb százalékban jutnak hozzá ivóvízhez, védőoltáshoz, élelemhez és oktatáshoz, mint 25 évvel ezelőtt. Ehhez Hans Rosling, orvosból lett statisztikus könyvét ajánlotta figyelmünkbe a játékos csapatfoglalkozás vezetője.
Rambala Éva szintén játékra hívott bennünket, amikor különböző magánéleti és társadalmi érintkezési helyzeteket felvázolva arra sarkallta a résztvevőket, hogy értékítélet nélküli megfigyeléssel keressék a megidézett partnerek érzéseit, szükségleteit, majd a próbálják meg megfogalmazni a létrejött szituációban előtörő saját érzéseiket, szükségleteiket. E három szó, illetve fogalom: megfigyelés, érzés, szükséglet az erőszakmentes kommunikáció alapkészlete. Kiderül, nem is olyan egyszerű mélyebbre ásni magunkban, higgadtan figyelni a partner reakcióit, főleg nem kiélezett pillanatban, felfokozott érzelmi állapotban. A hallgatóság által megfogalmazott, feszültséget hordozó kommunikációs szituációk a családba és a munkahelyekre vezettek: anya-lánya felnőttkapcsolat, férj-feleség együttműködés, főnök-beosztott helyzet. Megannyi életszerű, lezáratlan, nyugvópontra nehezen juttatható kapcsolódás, illetve éppen annak hiánya.
Rambala Éva a sakál (negatív) és a zsiráf (pozitív) szimbólummal, a két állatjelkép ki- és befele (külvilág felé, önmagunk felé forduló jelzés) fordított füleinek „működésével” tette plasztikussá a négyféle viszonyulási metódust.
Összegzésként a résztvevők talán magukkal vihették a felismerést: lehet, hogy nincs módunk megváltoztatni egy-egy konfliktus eredőit, de nézhetünk rá másképp, szemlélhetjük más módon, s ez meglepő felismerésekkel ajándékoz meg bennünket: úgy tudj kommunikálni számodra kényes témákat is, hogy közelebb kerüljetek egymáshoz, düh és sértődés helyett.
A Mi. Nők. Egymásért. Együtt programsorozat témába vágó, már zajló fotópályázattal és önkéntes nappal folytatódik, utóbbit Zalaegerszegre tervezik a szervezők. Akinek felkeltette az érdeklődését, részleteket talál a projekt FB-lapján.