2022.09.14. 11:30
Film készül a gébárti Kézművesek Házáról és a Zala Megyei Népművészeti Egyesületről
A zalai kötődésű Kinyó Ferenczy Tamás dokumentumfilm-rendező egerszegi témájú filmes terveiről két éve számoltunk be, az alkotó március óta ismét zalai filmet forgat, méghozzá a Zala Megyei Népművészeti Egyesületről és a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház 40 esztendejéről, benne a Kárpát-medencei sírjelparkról.
Kinyó Ferenczy Tamás Fotó: ZH-Archívum
A hetek óta készülő alkotás megszületését a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöki kerete teszi lehetővé, tudtuk meg a rendezőtől, aki természetesen a múlt szombati ünneplést is megörökítette kamerájával.
– Több irányból alakult ez a téma, először egy másik portréfilm kapcsán került a látókörömbe a gébárti emlékpark, a sírjelek, még fekvő állapotukban láthattam a nyers fákat. Hallottam Gébártról, hiszen forgattunk Zalában édesanyámmal – mondta lapunknak a rendező múlt szombaton, amikor szünetet tartott a felvételek között. – Úgy éreztem, ennek az emlékparknak nem tulajdonítanak kellő jelentőséget, pedig óriási gondolat. Pályáztam a Nemzeti Filmintézethez, majd az MMA elnöki keretéből került hozzá forrás. A hetvenes évek nomád nemzedékének a szellemiségével szeretném megteremteni a kontinuitást, a szellemiség visszaadását, arra keresem a választ, hogyan tud máig hatni mindez. Közben Bereczki Csaba fafaragóval is készült portréfilm, amit a Duna Televízión lehet majd látni.
– A gébárti Kézművesek Háza, ahogy korábban nevezték, jól ismert országos szellemi központja a hazai, a hagyományokat továbbéltető népi kézművességnek, ahogy a Zala Megyei Népművészeti Egyesület is nagy elismertségnek örvend, hiszen többek között ott van a budavári Mesterségek Ünnepén, díjakat, mesteri címeket tudhatnak magukénak a tagok.
– Egy filmmel lehet ezt fokozni?
– Igen, erőteljesen rajta van mindez a hagyományőrző térképen, de magyar vonás, hogy nem a kellő súllyal. Ahogy '56 is sablonosodik, ez esetben is ilyesmit érzek. Ezért szeretném a megfelelő szellemiséget közvetítő hangsúllyal leforgatni a körülbelül 50-60 perces dokumentumfilmet. Ez volt a szándék a zalai olajos szakmáról készült filmmel is – mondta a rendező. – Nem turisztikai propagandafilmet készítek, hanem az atmoszférát szeretném megragadni. Sok-sok beszélgetésen vagyok túl, mégsem kifejezett interjúkat veszek fel, hanem a hangulatot igyekszem megragadni. Jártam a kovács, fás táborban, sok alkotót ismerek régről.
– Említette a nomád nemzedéket. A fiatalabbak talán nem is tudják, kiket értük ezalatt.
– Az MMA és elnöke, Vashegyi György jóvoltából az indulásuk 50. évfordulójára szeretném megmutatni Nagy László, Csoóri Sándor, Sára Sándor és a velük eszmei közösségben élők szellemi örökségét. Ebből nőtt ki ugyanis a velemi tájház, majd Gébárt, megmutatva, hogy a szocializmus fojtó légkörében mekkora erőt jelentett számukra a gyökerekhez való visszatérés.
A gébárti alkotóházról, a népművészeti egyesületről és az emlékparkról szóló filmet év végén tervezi bemutatni az alkotója, s az elképzelések szerint 2023-ban láthatjuk majd a Duna Televízió képernyőjén.