Beszélgetés Molnár Andrással a Negyvennyolcas zalaiak című kötetről

A történeti szakkönyvek megjelentetésére szakosodott kiadó két különálló sorozatba gyűjti a tanulmányokat, a 48-as könyvtár mellett az Aradi vértanúk is bemutatja a korszakot neves szerzők írásaival.

– A kiadót az NKA könyvpályázata támogatta, ennek segítségével mód nyílt összehozni egy kötetbe a korábban folyóiratokban, periodikákban publikált írásokat. Én is igyekeztem a legfajsúlyosabb, könyvben meg nem jelent tanulmányokból válogatni, így 12 életrajz került egymás mellé – idézi a könyv megszületését Molnár András. – Ebből valójában 10 volt készen, úgy, hogy a friss kutatási ismeretek beépítésére vártak. Árvay Sándor honvéd hadnagy és Skublics István honvéd százados életrajza igazi újdonság, utóbbi tanulmány a Pannon Tükörben a szóban forgó kötettel szinte egy időben látott napvilágot.

– A korszak kutatásai soha nem zárulnak le?

– A könyv végén szerepel az eredeti megjelenési helyek listája, ebből kitűnik, hogy 1997-2017 között készültek az írások. Az azóta eltelt idő egyfelől a levéltári iratanyag újabb feldolgozása révén bővítette az ismereteket, másfelől az internet lehetővé tette a kutatások kiszélesítését. Ekképp Inkey Kázmér honvéd őrnagy,  Gyika Jenő őrnagy, Püspöki Grácián hadnagy már ismert életrajza is bővült, kiegészült.

Molnár András két szemléletes példát hoz:

– Püspöki Grácián Tullnban együtt katonáskodott Görgey Artúrral, 1849-ben a kitüntetése alkalmával szót is váltott vele.  Ez a dualizmus kori sajtóanyag digitalizálása után derült ki. Hasonlóképpen Than Mór litográfus sajtónyilatkozatából tudjuk, hogy a Buda 1849. május 21-ei ostromáról készített, jól ismert képének főalakját, a kardját felfele tartó tisztet Inkey Kázmérról mintázta.

A sajtóanyagot Magyarországon a kilencvenes évektől az Arcanum Kft. digitalizálja, több nyilvános adatbázissal segíti a közgyűjteményeket, kutatókat. De számos adatbázis tartalmaz XIX. századi magyar forrást Amerikában, Németországban is. A Hadtörténelmi Levéltárban őrzött hadbírósági és a periratok is értékes információkkal szolgálnak a történész számára.

– Deák Ferenc és Csány László életműve nélkül sem lehet meg a 48-as tematikájú zalai kötet...

– Kettejük életrajza letisztult, alapos, népszerűsítő hangvételű tanulmányokat takar.

– A szóban forgó 48-as zalaiak közül sokak sírját gondozza az utókor, mások nyughelyéről a laikusnak nincs tudomása.

– Például a zalabéri Horváth Vilmost, aki Batthyány Lajos zalai kormánybiztosa volt, Kaszaházán temették el 1866-ban, de az a temető már nincsen meg, az erős emelkedő melletti két út, a Ságod felé és Pózva felé vivő közti háromszögben volt. Az első zalaegerszegi honvéd, Árvay Sándor sírja Zalaegerszegen a Göcseji úti temetőben van, Glavina Lajos, Csáktornya országgyűlési képviselője sírja Gelsén található a köztemetőben.  Püspöki Gráciáné Válickapusztán, Ráth János honvéd századosé Lendván, a szőlőhegyen, Inkey Kázméré Nagykanizsán, Palinban, Skublics Istváné Zalabesenyőben, Barcza Boldizsáré Kustánszegen látogatható. Gyika Jenő kiköltözött Horvátországba, de nem tudjuk, hogy pontosan hol temették el. Koppány Ferenc alispán, főadószedő sírja valószínűleg temetőfelszámoláskor semmisülhetett meg Zalaegerszegen.

– Újdonságnak számít néhány illusztráció is...

– Ilyen Carl Josef  Lanzedelli litográfiája, amely a politikai foglyok Ferenc József által elrendelt szabadon bocsátását ábrázolja Josefstadt várában az 1850-es évek közepén.  Barcza Boldizsár honvéd őrnagyról is került elő kép, amint a kishegyesi ütközetben vezényli a csapatát, de ez a kép nem ebben a kötetben, hanem  a Vasi Szemlében jelent meg.

A közelmúltat és a terveket összegezve megtudtuk, Molnár András, illetve a Zala Megyei Levéltár műhelyében a városi és kiadói támogatásoknak köszönhetően az elmúlt két évben négy könyv is megjelent. Emlékezetes a sikeres családtörténeti és zalaegerszegi vendéglátástörténeti konferencia, melynek előadásai is megjelenésre várnak.
A zalaegerszegi levéltáros-történész  folytatja az alapkutatásokat,  legutóbb magángyűjteményekben lévő, eddig kiadatlan Deák Ferenc-levelek feldolgozását fejezte be, s tanulmányban teszi közzé. Nekikezdett a napóleoni háborúk idején, 1797-től 1809-ig zajlott nemesi felkelések feldolgozásának, ebből már közzétett két tanulmányt, remélhető, hogy pár év múlva könyv is lesz belőle.

A 48-as könyvtár sorozatot a Líra könyvesbolti hálózat terjeszti, tehát ezekben az üzletekben érdemes keresni Molnár András kötetét is.