Spanyol művésztáborban járt a kendlimajori Ludvig Művésztelep néhány tagja

Ludvig Klára mesélt az élményeikről. Mint elmondta: magyar résztvevőként sokadszor utaztak Andalúziába, már szinte hazajárnak a tengerparti kisvárosba. A helyiek közül sokan ismerősként fogadták őket. Idén is, mint mindig, Malagába repültek, a Picasso nevét viselő repülőtérre. Onnan autóval még hatvan kilométer az út a tengerparton Almunecarba.

- Az idén a műtermünk az óváros kicsi főterének a sarkán volt, beleesett a turisták sétaútvonalába, ezért naponta sokan néztek be hozzánk - folytatta. - Ez a műterem egész évben nyitva van, a helyi alkotók egyesületének a találkozóhelye. Különleges élmény úgy jelen lenni, hogy az ember belekerül egy lüktető, jól működő csapatba. Volt köztünk operaénekesnő, aki időnként egy-egy áriával „dobta fel” a hangulatot, melyet az összegyűlt alkalmi közönség is díjazott. Meghívást kaptunk helyi művészek otthonába is. Például egyikük lakásába belépve olyan élményünk volt, mintha az Alhambra valamelyik részébe léptünk volna be. A vendéglátónk andalúz hangulatot árasztó, a mór épületek díszítő motívumaira emlékeztető szép falburkolatot készített, amelyen harminc évig dolgozott. Emellett nagyméretű képeket fest, restaurálja a város kastélyának bástyáját. A művészeti találkozó hasonló módon, szponzorok támogatásával működik, mint a mi művésztelepünk. Az étkezéseket különböző vendéglők, szállodai éttermek adják, ezért minden étkezésünk más-más helyen volt. Végigkóstolhattuk a helyi jellegzetességeket, főleg halakat, kagylókat, finom borokat, a helyiek egyik büszkeségét, az Alhambra sört. Utolsó este záró kiállításon mutattuk meg a héten készült alkotásokat a nagyszámú érdeklődőnek.