2023.07.07. 13:30
„Az élet hullámlovasai” – Takács-Szencz Lívia „tüzes” kiállítása a keszthelyi Kályhák Házában
Az élet hullámlovasai címmel Takács-Szencz Lívia vegyes technikával készült képeiből, grafikáiból és akvarell illusztrációiból nyílt kiállítás a Múzeumok Éjszakája programsorozat részeként a Kályhák Házában. A cserszegtomaji textiltervező és festőművész alkotásait dr. Cséby Géza ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A tárlat augusztus végéig tekinthető meg.
Takács-Szencz Lívia a Kályhák Házában
Forrás: ZH
Igazán impozáns és egyben rendhagyó helyszín a kiállításhoz. A Kályhák Házában Szalay Imre fazekas, cserépkályha- és kemenceépítő Népi Iparművész hetven darabból álló kiállítása található. Makettjei fölött, mellett szinte belesimulnak a térbe Lívia alkotásai. A képek közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak témájukkal a tűzhöz. Az alkotó így vall arról, hogy mit jelent számára a kályhák látványa, szimbolikája.
- A kályha tüze a testet, lelket felmelegíti, az ételek elkészítése által életet ad, s az alkotókedvhez is melegséggel járul hozzá. Az otthon fogalmát jelenti. Ám ha másik oldalról közelítjük, akkor a „tűzfészek” kifejezés már egy konfliktus forrását mutathatja, s a tűz az életet el is veheti. Lelkünk is sérülhet, megégethetjük magunkat, az érzelmi sebek pedig nyomot hagynak bennünk. A minden melegség forrása, a Nap is megjelenik tágabb értelemben a képeken. Ezenkívül a világ fejlődésének folyamatát, talányokat és találmányokat láthatunk, de foglalkoztam a Föld klímájának változásával is – mondta az alkotó, majd hozzátette: a képek pillanatokat ragadnak meg, mégis egy nagy egészet képviselnek. Ahogy a tárlat címe is sugallja, mindannyian az élet hullámlovasaiként igyekszünk fennmaradni, megmaradni.
Dr. Cséby Géza irodalomtörténész a francia festőóriás, Renoir szavait idézve kezdte a megnyitót, utalva arra, hogy minden művész saját nézőpontján át mondanivalójának lényegét ragadja meg.
- Lívia képein a fény és árnyék meghatározóak, s a színekkel együtt alkotják azt a szenczi stílust, amely a művésznő sajátja. Sejtelmes világ, ahol sokszor és bátran helyezi egymás mellé mindazokat a tárgyakat, élőlényeket, amelyek csak az ő képzeletében lehetnek egymás kísérői, de így minden új értelmet kap, új dimenzióba helyezi megjelenített, tárgyiasított, így a képeken megjelenő gondolatait. Nem véletlen, hogy éppen Mednyánszky Lászlót, Csernus Tibort, Kokas Ignácot, Sándorfi Istvánt tartja festői példaképeinek – mondta az irodalomtörténész.
Híreink korábbról: