Kamarakiállításon a kanizsai festészet a 20. század első felében

S, hogy mit is jelent a magyar festészet napja, arról dr. Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója beszélt. Elmondta: minden ellentétes véleménnyel szemben a festészet – mint művészeti műfaj, kategória – él és virul, mert mögötte az ember ősidők óta tartó képalkotási igénye áll. És ha van magyar nyelv és kultúra, akkor léteznie kell kortárs magyar festészetnek is. A jellemzőiről, irányáról és az egyetemes festészetben betöltött szerepéről kell és érdemes beszélni. Október 18-a, pedig Szent Lukács, a hagyomány szerint, a festők védőszentje.

- Nem először csatlakoztunk a húsz éve tartó hazai kezdeményezéshez - fogalmazott dr. Száraz Csilla. - A Thúry György Múzeum gyűjteményei révén szinte köztelező is szerepelnie a rendezvénysorozaton. Hiszen az alapítók szándékával megegyezik a jelenlegi vezetésé is és a a jelentős gyűjtemény, ami Nagykanizsán megtalálható. A képzőművészeti gyűjteményünk áll a törzsgyűjteményből, mely közel ezer festményt és alkotást tartalmaz, és két nagyon fontos pillére van még. Az egyik a Sass-Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet Indiában alkotó festőművésznők szintén közel ezer művet tartalmazó, illetve a Z. Soós István festőművész 800 alkotásból álló gyűjteményi egység.

Az igazgató hozzátette: az utóbbi években a múzeum a helytörténet, a régészet és a néprajz mellett bekapcsolódott az iskolákkal történő együttműködésbe, vagyis a vizuális kultúra oktatásába is. Egyre több interaktív rajzórát tartanak, de gyakran hirdetnek különféle témaköröket feldolgozó rajzpályázatokat a fiataloknak. Sőt gyakran a kiállító, kortárs alkotók is tartanak tárlatvezetést.

A kiállítás kurátora, Szmodics-Tugya Beáta muzeológus, aki erre a november 19-ig látható tárlatra komplex anyaggal készült. Ezúttal a 20. század első felének kanizsai festészetével foglalkozott. Anyagában kiemelte: a képzőművészeti feladatokat a 20. század elején többnyire a művelt, széles látókörű rajztanárok látták el. A dualizmuskori gazdasági stabilitás, polgári fejlődés mellett elsősorban nekik köszönhető a művészetek iránti igény, érdeklődés előmozdítása. A kamarakiállításon szerepelnek: Sass Ferenc, Sass-Brunner Erzsébet, Faragó Márton, Balogh Gyula, Fekete László és Sándor Mátyás alkotásai.

Ezt követően Babati Csaba képzőművész, tanár szakmai megnyitót tartott, melyen hosszasan méltatta a falakon látható festményeket és azok alkotóit, de rávilágított a mai, kortárs művészek előtt álló lehetőségekre és kihívásokra is.