2023.11.04. 12:00
Farkas Ferenc kisplasztikái a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben 3.
A Munkácsy-díjas szobrászművész ebben az esztendőben lett 65 éves, ez alkalomból a képzőművészeti pályát áttekintő kiállítás tiszteleg a munkássága előtt a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, amelyet november 25-ig láthat a közönség.
Farkas Ferenc a Humanisták című, hársfából faragott kétalakos kompozíciójával
Fotó: Pezzetta Umberto
A művésztanárként is ismert alkotónak több kisplasztikája is helyett kapott a volt zsinagóga karzatán lévő tárlaton, melyek elődöket, neves szobrászokat, festőművészeket formálnak. Portálunk a hét végén ezek közül mutat be kilencet ismertető sorozat keretében. Láthatjuk, hogyan látja Farkas Ferenc Leonardo Da Vincit, Albrecht Dürert, Maulbertsch-et, Munkácsy Mihályt, Rodint, Rippl-Rónai Józsefet, Mednyánszky Lászlót, Giacomettit, Eschert, El Grecot.
3. Franz Anton Maulbretsch
Franz Anton Maulbertsch (vagy Maulpertsch) (1724-1796) osztrák festő. Falfestményeivel és freskóival a birodalom számos helyén találkozunk. Mintegy négy évtizedes magyarországi munkássága a legjelentősebb hazai barokk (és rokokó) freskófestővé avatta. Művészi pályafutása freskójelzeteivel jól követhető, számos festménye azonban sok tanítványa és utánzója miatt nehezen azonosítható.
A templombelsők művészi kiképzésének, díszítésnek legfőbb eleme a mennyezet- és falkép lett. A fennmaradt emlékek tanúsága szerint ebben az időben Magyarország csaknem valamennyi katolikus templomát és kolostorát freskókkal díszítették. Az ellenreformáció propagandájának megfelelő leggyakoribb témák: csodatételek, látomások, vértanúk, a földi szenvedésekért égi jutalomban részesültek, az alázatosak, a hithez ragaszkodók, akik megdicsőülnek. Még alig ismert festőként, Padányi Biró Márton veszprémi püspök hívására 1757-ben jön Magyarországra, s kisebb külföldi időközök mellett negyven évig tevékenykedett itt.
Még az 1796-ban bekövetkezett bécsi halálakor is magyarországi (szombathelyi) freskóterven dolgozott.