Művészet

2023.11.05. 09:00

Farkas Ferenc kisplasztikái a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben 4.

A Munkácsy-díjas szobrászművész ebben az esztendőben lett 65 éves, ez alkalomból a képzőművészeti pályát áttekintő kiállítás tiszteleg a munkássága előtt a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, amelyet november 25-ig láthat a közönség.

Arany Horváth Zsuzsa

Farkas Ferenc Escher-ábrázolása

Fotó: Pezzetta Umberto

A művésztanárként is ismert alkotónak több kisplasztikája is helyett kapott a volt zsinagóga karzatán lévő tárlaton, melyek elődöket, neves szobrászokat, festőművészeket formálnak.  Portálunk a hét végén ezek közül mutat be kilencet ismertető sorozat keretében. Láthatjuk, hogyan látja Farkas Ferenc Leonardo Da Vincit, Albrecht Dürert, Maulbertsch-et, Munkácsy Mihályt, Rodint, Rippl-Rónai Józsefet, Mednyánszky Lászlót, Giacomettit, Eschert, El Grecot.

4. Maurits Cornelis Escher

Maurits Cornelis Escher (1898-1972) holland művész, akit fametszeteiről és kőnyomatairól ismerünk leginkább, amelyeken általában lehetetlen építményeket ábrázolt, a végtelent vizsgálta vagy olyan kapcsolódó geometriai formákat rajzolt, melyek fokozatosan teljesen más alakot öltenek. Tanulmányai befejeztével, 1922-ben Olaszországba utazott új inspirációk után kutatva, majd 1924-ben Rómában telepedett le. Az elkövetkező években számos tanulmányutat tett, főként vidékre. Ellátogatott az Amalfi tengerpartra, Abruzzóba, Calabria eldugott városaiba, Szicíliába, az Etna környékére, Korzikára és Spanyolországba. Ebben az időszakban elsősorban tájak, épületek és természeti formák hatották rá. A második világháború után a térbeli konstrukciók ábrázolása felé fordult. Elkészítette a lehetetlen tárgyak, épületek és a relativitások metszeteit. A matematikusok vonzódtak Escher munkáihoz, mivel rendkívüli módon jelenít meg matematikai problémákat és jelenségeket. Noha középiskolán kívül matematikát nem tanult intézményes keretek között, autodidakta módon olvasott alkalmas témájú irodalmat,  Roger Penrose, miután felkereste Eschert baarni otthonában, így írt róla: „Ez a különös művész ösztönösen, minden gyakorlati tanulás nélkül ismeri a matematikai törvényeket, és alkalmazza is az ellenkezőjüket.”. Escher mestere volt a lehetetlen meggyőző ábrázolásának, s bár nem ő volt az első, aki lehetetlen valóságot ábrázolt, ő volt az, aki igazán népszerűsítette, és a köztudatba hozta ezeket az alakzatokat.

Escher grafikája: végtelen szalag
Forrás: Bara Éva tanulmánya

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!