2023.11.06. 07:30
Farkas Ferenc kisplasztikái a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben 7.
A Munkácsy-díjas szobrászművész ebben az esztendőben lett 65 éves, ez alkalomból a képzőművészeti pályát áttekintő kiállítás tiszteleg a munkássága előtt a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, amelyet november 25-ig láthat a közönség.
Mednyánszky László az első világháborús attribútummal Farkas Ferenc kisplasztikáján
Fotó: Pezzetta Umberto
A művésztanárként is ismert alkotónak több kisplasztikája is helyett kapott a volt zsinagóga karzatán lévő tárlaton, melyek elődöket, neves szobrászokat, festőművészeket formálnak. Portálunk a hét végén ezek közül mutat be kilencet ismertető sorozat keretében. Láthatjuk, hogyan látja Farkas Ferenc Leonardo Da Vincit, Albrecht Dürert, Maulbertsch-et, Munkácsy Mihályt, Rodint, Rippl-Rónai Józsefet, Mednyánszky Lászlót, Giacomettit, Eschert, El Grecot.
7. Mednyánszky László
Báró aranyosmedgyesi Mednyánszky László (1852- 1919) magyar festő és grafikus. Az ősrégi magyar nemesi származású báró aranyosmedgyesi Mednyánszky család sajra volt. Nagybátyja honvédőrnagy, az 1848/49-es szabadságharc egyik első vértanúja.
Münchenben majd Párizsban tanult, majd Bécsben és Beckón élt. 1888-ban Budapesten aranyérmet kapott. 1888-1892 között Párizsban élt. Örökös vándorlása során a természet alapos ismeretéből festői igényessége rendkívüli erejű műveket alkotott. A század vége felé az élet legszélső végein élők felé fordult. A Tátráról az Adriáig bejárt minden vidéket, szívesen elidőzött a Nagyalföldön, ezért az alföldi festőkhöz is kapcsolják művészetét.
Képein túladva, pénzét a rászorulók közt szétosztva, a létminimum határán élt. A naplóját franciául és magyarul író báró, mély műveltségű művész, egész életét megkeserítő ízületi fájdalmai dacára, szüntelen gyalogos vándorutakon járt. Járványos betegeket ápolt, az 1879-es szegedi árvíznél segített, a csavargóknak próbált megélhetést szerezni. Képein rendkívüli lelki mélységben ábrázolja a magányt, a kiszolgáltatottságot. Kritikusait is megdöbbentette a borzongató realitás, ahogy a születéstől már végleg nyomorra ítélt embereket bemutatja. Csavargóképei egyre tömörebbek. Az első világháború csak drámaibb színtere volt a szenvedésnek és halálnak, harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát, és Dél-Tirolt mint a háborúról tudósító művészcsoport (Kunstgruppe) tagja. A társtalan, magányos művész a kor alapkérdéseire adott műveivel drámai választ. A harctéren megsebesült, nagy betegen, magányosan hunyt el Bécsben.