2024.01.23. 07:00
Gálaest Zalaegerszegen, a magyar kultúra napján
Nekünk, magyaroknak minden nehéz helyzetben a kultúra volt az az elrugaszkodási pont, ahonnan sikerrel emelkedtünk fel. Ilyen pillanat volt a reformkor hajnala, a Himnusz születésének időpontja is.
A kultúra napi díjazottak és az elismerések átadói: Horváth Imre, Vigh László, Román Andrásné Hadri Veronika, Balaicz Zoltán, Kereki Judit, Pozvai Andrea, Bali József
Fotó: Pezzetta Umberto
Ezt Balaicz Zoltán polgármester fogalmazta meg a magyar kultúra napja alkalmából hétfőn este a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben rendezett ünnepségen mondott beszédében.
A Himnusz nehéz történelmi időszakban született, de erősen élt a remény, hogy jóra fordul a magyarság sorsa. Nos, ma is ezért vagyunk együtt, hiszen a kultúra, a közösség, az összetartozás a nehéz időkben támaszt, igazodást és stabilitást jelent számunkra, jelentette ki.
A gálaesten vette át a Zalaegerszegért díjat dr. Szittyai Borbála. A belgyógyász, háziorvos – aki férjével együtt alapította meg a város kulturális és sportéletét támogató Szidónia-díjat – a december 15-i ünnepi közgyűlésen nem tudott részt venni, így ez alkalomból nyújtotta át neki az elismeréssel járó oklevelet és az emlékplakettet Balaicz Zoltán és Vigh László.
A kultúra napi rendezvény hagyományos eleme elismerések átadása a város kulturális életében példamutatóan tevékenykedők számára.
Életműdíjban részesült Román Andrásné Hadri Veronika népi iparművész, a Pannonia-csipke megőrzője és továbbörökítője, aki több évtizede ápolja a csipkeverés hagyományát, öregbítve egyúttal Zalaegerszeg hírnevét.
Román Andrásné népi iparművészi pályafutása 2001-ben kezdődött. Sok csipkekészítési technikával dolgozik, kedvenc területe a hajócsipke. Szakmai kihívást jelent számára a tervezés és kivitelezés, leginkább ékszereket és ruha-kiegészítőket készít. 2006-tól a csipkekészítés mellett sok időt fordított kutatásra is, a Nagykanizsai Thúry György Múzeumban és a Lendvai Múzeumban a hetési dísztörölközőket kutatta. 2007-től tanulmányozta a horgolt-varrott technikájú Pannónia-Győrffy csipkét, amely a 20. század első felében élte virágkorát. A kutatás összegzéseképpen részt vett a Magyar Néprajzi Társaság által kiírt pályázaton, ahol „A Pannónia csipke újrafelfedezése – a Győrffy család és a Pannónia csipke története” című munkáját a zsűri kiválónak értékelte. 2012-ben csipkekészítőként megkapta a Népi Iparművész címet. Tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, a Zalai Csipkeműhelynek és az Országos Csipkekészítő Egyesületnek.
Ez évben kilencedik alkalommal adtak köszönték meg a kulturális szakemberek példaértékű, áldozatos munkáját, kiemelkedő szakmai tevékenységét. A magyar kultúra napján a közművelődési, a könyvtári, a múzeumi ágazat egy-egy munkatársa vehetett át polgármesteri elismerő oklevelet az adott intézmény javaslata alapján. A múzeumi ágazatban Horváth Imre, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága műtárgyvédelmi osztályvezetője kapta meg az elismerést.
Horváth Imre 1997 óta dolgozik a Göcseji Múzeumban, mint farestaurátor. Az intézmény támogatásával elvégezte a Képzőművészeti Egyetemet, ahol fa-bútor tárgyrestaurátor művész végzettséget szerzett. 2016 óta vezeti a múzeum műtárgyvédelmi osztályát. Nyitott az új ismeretekre, folyamatosan törekszik a szükséges új információk, kompetenciák, módszerek megismerésére és elsajátítására, majd az így megszerzett tudás hasznosítására munkája során, átadva új ismereteit kollégáinak is. Rendszeresen részt vesz szakmai továbbképzéseken, konferenciákon és tanulmányutakon, jelen van szakmája országos közéletében is. Feladatkörét a múzeumban megbízhatóan, nagyfokú önállósággal végzi, tevékenysége az intézmény munkájának egyik legfontosabb láncszeme. Beosztottjait nagy szakmai hozzáértéssel és kollegiális empátiával irányítja. A vármegyei hatókörű múzeum munkatársaként ellátja a megyei állományvédelmi felelős feladatkörét is, ennek keretében rendszeresen megfordul a vármegye múzeumaiban, felméri az ott őrzött műtárgyállomány tárolási körülményeit, szakmai tanácsokat ad a problémás helyzetek megoldására, segítséget nyújt pályázatok összeállítására. Műtárgyvédelmi tevékenysége mellett az intézményi kiállítások tervezésének és építésének egyik irányítója. Részt vesz a múzeum ismeretátadási tevékenységében is, munkáit publikációk, előadások keretei között is bemutatja. Jó viszonyt ápol kollégáival, pozitív szemléletével is elősegíti a jó munkahelyi légkör fenntartását. Munkájával, igényességével, szorgalmával komoly szerepet tölt be a Göcseji Múzeum eredményeiben, szakmai sikereiben.
A közművelődési ágazat díjazottja Pozvai Andrea, a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház kulturális szervezője.
Pozvai Andrea a népi kézművességgel középiskolás korában, a gébárti Kézművesek Háza gyermek- és ifjúsági táborában került kapcsolatba, mely örök elköteleződéssé vált élete további részében. A gimnázium elvégzése után Gébárton a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány Kézműves Szakiskolájában bőrtárgykészítő képzésben vett részt. 2000-2002 között a budapesti Népi Mesterségek és Művészetek Szakközépiskolájában népi játszóházi foglalkozásvezetői, közművelődési szakember és bőrtárgykészítő népi kismesterségek oktatója képesítéseket, 2013-ban gyékény-, szalma- és csuhétárgykészítő OKJ-s szakmai végzettséget is szerzett. 2001-től tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, munkatársa a Kézművesek Házának. 2012-ben játékkészítő szakágban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. 1999-től a Zala Megyei Népművészeti Egyesület adminisztrátora volt, így 25 éve van a pályán. Szakterülete iránt elkötelezett, precíz, ötletes, munkája során játszóházi foglalkozásokat, mesterség-bemutatókat tart gyermekek és felnőttek részére, több népi ihletésű társasjáték megalkotója, az alkotóházról foglalkoztatófüzetet, a pandémia idején komplex online játszóházi foglalkozási anyagot készített. Bőrtárgykészítőként a helyi, megyei, regionális, országos és nemzetközi pályázatokon, kiállításokon rendszeresen találkozhatunk munkáival. A Hagyományok Háza zsűri bizottságának és a Népművészeti Egyesületek szövetsége ifjúsági bizottságának tagja. Hosszú évekig a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány titkára volt, jelenleg a Népi Kézműves Alkotóházak Egyesülete Felügyelő Bizottságának vezetője.
A könyvtári ágazatban Kereki Judit, a a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár József Attila Városi Tagkönyvtár olvasószolgálati csoportvezetője érdemelte ki az oklevelet.
Kereki Judit 1981-ben, a főiskola elvégzése után helyezkedett el az akkori József Attila Városi Könyvtárban, mint olvasószolgálati könyvtáros, ahol immár 42 éve dolgozik, 30 éve pedig vezetője a könyvtár olvasószolgálati csoportjának. Szakmai tudását folyamatosan gyarapította, a főiskola után egyetemi végzettséget szerzett, szakmai továbbképzéseken vett részt. Ez alatt az idő alatt sok emlékezetes irodalmi rendezvénynek, író-olvasó találkozónak, vetélkedőnek volt a szervezője, ennek köszönhetően a kortárs irodalom szinte minden jeles képviselője megfordult a könyvtárban. Fontosnak tartja a középiskolás korosztállyal való foglalkozást is, rendszeresen szervez könyvtárbemutató órákat, rendhagyó irodalmi foglalkozásokat, közreműködésével zajlott több éven keresztül az ennek a korosztálynak szóló könyvtárhasználati vetélkedő, és az évenként megrendezésre kerülő szavalóversenyek lebonyolításában is aktív szerepet játszik. Közvetlen személyiségének köszönhetően baráti kapcsolatot ápol több civil szervezettel. Nemcsak a József Attila Könyvtárban szervezett vetélkedőket, hanem más művelődési intézmények, iskolák is több esetben vették igénybe tudását, segítségét. 1998-ban negyedmagával hozta létre a József Attila Városi Könyvtár Olvasóinkért Könyvtári Alapítványt, melynek napjainkban is kuratóriumi tagja, több mint 20 éven át szervezte és vezette a könyvtár általános iskolásoknak szóló nyári balatoni olvasótáborát. A Zalai Könyvtári Levelezőben folyamatosan tudósított, beszámolt a rendezvényekről, a könyvtár életéről. A fiatal kollégák mentora, segítője. Tapasztalataival, tanácsaival segíti a munkájukat, beilleszkedésüket. Elhivatottsága, szakmai tudása példaadó. Kollégái számíthatnak rá, ötleteivel, munkához való pozitív hozzáállásával ma is aktív mozgatórugója a könyvtár életének.
A város önkormányzata a Kultúra mecénása díjjal ismeri el azon személyek, szervezetek, közösségek munkáját, akik tevékenységükkel hozzájárultak Zalaegerszeg fejlődéséhez, jó hírének növeléséhez, maradandóan gazdagították a város kulturális, művészeti értékeit. A díjjal járó oklevelet, valamint Szabolcs Péter Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, a város díszpolgára alkotását a Zalaispa Zrt. kapta meg, az elismerést Bali József elnök-vezérigazgató vette át.
A Zalaispa Zrt. az elmúlt években komoly támogatóként szerepelt az egészségügy és a nem látványsportok területén, majd bővítve szponzorációs körét, a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ és a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem zenei rendezvényeinek támogatásával is hozzájárult ahhoz, hogy a közművelődési intézmények több sikeres zenei rendezvényt is meg tudjanak valósítani a koncertlátogatók megelégedésére.
A városi önkormányzat közgyűlése 2019-ben megalapította a költő, tudós, akadémikus, a város díszpolgára emlékére a Keresztury Dezső-díjat. Ez olyan magánszemélynek adományozható, aki Keresztury Dezső életművének, irodalmi és tudományos munkásságának kutatásában vagy az általa művelt irodalmi és tudományos szakterületeken kiemelkedőt és példaértékűt alkottak. A közgyűlés a Keresztury Emlékbizottság javaslata alapján a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete ajánlásának figyelembevételével a díjat S. Varga Pál Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész-akadémikusnak adományozta. Az elismerést a 120 évvel ezelőtt született Keresztury Dezső tiszteletére ősszel megtartandó emlékkonferencián adják át, mert a tudós hivatalos elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen a gálaesten.
S. Varga Pál (1955) magyar irodalomtörténész, pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a klasszikus, illetve 19. századi magyar irodalom, líratörténet és kritikatörténet. 2003 és 2008 között a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének, 2010-től pedig a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese, 2016-tól igazgatója. Több mint száznegyven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Publikációit magyar és angol nyelven adja közre.
Az ünnepség további részében Mátyás István orgonaművész és Tóth László zongoraművész adott koncertet a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar közreműködésével.
Gálaest Zalaegerszegen a magyar kultúra napján
Fotók: Pezetta Umbertó