2024.01.21. 11:30
Kiállításmegnyitóval kezdődött az ünnepi program Zalalövőn
Kétszázegy esztendeje, 1823. január 22-én véglegesítette nemzeti imádságunk, a Himnusz szövegét szatmárcsekei birtokán Kölcsey Ferenc. A rendszerváltás óta e napon ünnepeljük a magyar kultúrát.
Balaskóné Szkladányi Annamária és Balaskó Árpád Vendel a zalalövői kiállításon
Fotó: Gyuricza Ferenc
Zalalövőn, a Salla Művelődési Központ és Könyvtárban szombaton este Gyarmati Antal polgármester szintén a Himnusz köré fonta ünnepi beszédének vezérgondolatát. Úgy fogalmazott: Kölcsey Ferenc alkotása a haza és haladás gondolatának lázában vált a magyarság közös énekévé és a nemzetünk összetartozását kifejező szimbólummá. A polgármester szerint ebben több tényező szerepet játszott. Az első a Himnusz szövegében, történelemszemléletében keresendő, hiszen nekünk, magyaroknak nemzeti sajátosságunk, hogy fontosnak tartjuk múltunkat, s számon is tartjuk nemzeti történelmünk nagy pillanatait. Olyan örökségnek gondoljuk ezt, ami összeköti a már elhunytakat, a most élőket és a még meg nem születetteket is.
Gyarmati Antal azzal folytatta: a Himnusz nem csupán irodalmi alkotás, hanem imádság is, amely az egyéni életek fordulópontjain éppúgy jelen van, mint a nemzet meghatározó pillanataiban. Amikor felcsendül – legyen szó a forradalmaink emlékezetének ünnepéről, egy sportrendezvényről de akár házasságkötésről is –, a Himnusz hangjai kiragadnak bennünket a jelenből, hogy átélhetővé tegyék számunkra a magyarsághoz való tartozásunk tértől és időtől független élményét.
A zalalövői ünnepi program kiállításmegnyitóval kezdődött, a Salla Galériában Színekkel írt rapszódiák címmel az Őrségben élő, de Zalához több szálon kötődő képzőművész házaspár, Balaskóné Szkladányi Annamária és Balaskó Árpád Vendel képeit tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlatot Balaskó Levente képzőművész ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. Ugyancsak a magyar kultúra napi program részeként Csönded vagyok címmel a gitáros-énekes Kovács Miklós mutatta be Cseh Tamás emlékműsorát az est zárásaként.