Ha kitört az emberen a nyavalya, Szent Bálint segített – Érdekességek a védőszentről

– A Keszthelyi-hegység környékén végeztek különféle termésvédő és rontáshárító praktikákat a gazdák – mesélte. – Például napkelte előtt megkerülték a birtokot, hogy a tolvajokat és a madarakat távol tartsák a szőlőtől, vagy megmetszették a szőlő négy sarkán a tőkéket. Más tájakon úgy tartják, ekkor jön vissza a vadgalamb, ami már a tavaszt jelenti. A horvát néphit szerint a madarak ezen a napon tartják a menyegzőjüket. Német nyelvű területeken inkább szerencsétlen napnak számít: nem szabad a jószágot befogni, sem tyúkot ültetni (a „Valentiniei” nem kel ki). Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. 

Hozzátette: a Bálint nap mint a szerelmesek ünnepe az 1990-es évektől terjed Magyarországon. Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) eredetileg gyógyító szent, nyavalyatöréskor lehet hozzá fohászkodni. A szerelmesek, a lelkibetegek és a nyavalyatörősök (azaz epilepsziások) védőszentje. A jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé is vált az angolszász országokban, mert legendái közt szerepel az is, hogy fiatalokat esketett titokban.  

– Bálint nem túl jelentős középkori kultuszában keveredik Bálint 3. századi római vértanú és Bálint 5. századi passaui püspök legendája – folytatta Gyanó Szilvia. – Előbbihez kapcsolódik, hogy kivégzése előtt meggyógyított egy vak lányt, melynek következtében annak egész családja keresztény hitre tért. Halála előtt üzenetet küldött a lánynak, „A Te Bálintod” aláírással. Az 5. századi passaui püspök háromszor próbált letelepedni és téríteni Passauban, de mindháromszor elűzték, ezért az Alpokba húzódott vissza és ott is halt meg. A passaui egyházmegye patrónusa. Különösen a nyavalyatörősök bizakodnak segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozza.