Premier: A három sárkány című zenés vígjátékot játsszák péntektől a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban

A felkészülés és a próbafolyamat két részletben zajlott, a finisben, a kedd esti próba előtt kérdezhettük a rendezőt, Pataki András Jászai-díjas művészt, aki vendégként állítja színpadra Hunyadi Sándor művét.

– Jómagam Hunyadi Sándor művével még nem dolgoztam, de számon tartom az életmű lényegesebb elemeit. A Lovagias ügy címűt például Valló Péter rendezte meg emlékezetes színvonalon, a Feketeszárú cseresznye címűt nemrég a miskolci színházban láthatta a közönség öt esztendeje – mondta Pataki András. –  Tehát lehet találkozni Hunyadi-darabokkal ma is, a maga idejében pedig nagyon népszerű színházi szerzőnek számított, majd a szocialista időkben agyonhallgatták, ezért nem szervült be abban az időben a teátrumi kínálatba, amikor az én generációm színházat kezdett csinálni.

Pataki András (52), aki egyébként sümegi születésű, Pápán nőtt fel, Győrött és Marosvásárhelyen szerzett diplomát, színművészként dolgozott Veszprémben, Ajkán társulatot alapított, Sopronban igazgatója volt a színháznak, Kecskeméten tanácsadó, jelenleg a budapesti Újszínház főrendezője, ezt megelőzően 2022-2023 között volt az Kulturális és Innovációs  Minisztérium művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

– A három sárkány című darabot dr. Besenczi Árpád igazgató úr választotta erre az évadra, s kért fel engem a feladatra – folytatta a rendező. – Az eredetileg prózai vígjáték a mű a születésének idején evidensen szólt egy más társadalmi közegben valamiről, olyan gondolatokról, hangolódásokról, amelyek az adott történelmi korszakhoz nagyban kötődtek. Ez ma nem evidens. Ha a mai olvasó elolvassa, nem biztos, hogy rájön arra, hogy ezt mit jelentett a maga korában. A trianoni országvesztés áll a fájdalom középpontjában, anélkül, hogy erről egyetlen szó esne a darabban - magyarázta Pataki András. – Annyit tudunk, hogy egy katona megsérült a háborúban, de hogy melyikben, hol, az nem derül ki, csak ha utánamegyünk a keletkezés idejének és a szerzőnek.

Hunyadi Sándor (1890-1942) Kolozsvárott született Bródy Sándor törvénytelen gyermekeként, édesanyjával, a színésznő és novellákat író Hunyadi Margittal költözött Budapestre, diákkorában megfordult a Bácskában, tehát az 1920-ban elszakított magyar területekhez személyesen kötődött.  

–  Azt találtam izgalmasnak, hogy az említett életérzést megragadjuk. A darabban a dzsentriszemléletű két főhős, a két magyaros, kóklernek tűnő figura látszólag bizony jellembéli problémákkal küzd, de ha megértjük, miből ered az a dráma, ami az ő életüket befolyásolja, akkor ez másik olvasat tud lenni. Fontosnak tartom, hogy történelmi kontextusában értsük meg az alapművet, erre törekedtem a lehető legnagyobb intenzitással. A mi előadásunk sem lesz szájbarágós, ahogy Hunyadi, mi sem mondunk ki mindent.

A három sárkány három nővért jelent, akik testvérüket, valamint azonos nevű unokaöccsüket igyekeznek megmenteni valójában saját maguktól, bár muszáj pénzzel kisegíteni a férfiak kicsapongó életét. A zalaegerszegi előadásban a  vidéki nővérek jótékony-jószívű  hölgyekként jelennek meg, de a valódi fókusz id. Csaholyi Balázson van. Zsófia, Júlia és Katalin szerepében Debrei Zsuzsannát, Pap Lujzát és Czegő Terézt láthatja a közönség, a férfi főszereplőt Rékasi Károly színművész vendégként alakítja, míg a fiát Ticz András formálja meg. A rajongott pesti színésznőt Magyar Cecília alakításában láthatjuk, Kempelen ügyvéd Baj László lesz. Wellmann György, Bálint Péter, Támadi Anita, Kovács Virág, Farkas Gergő, Kiss Szilvia, Lugosi Krisztina, Hecker Kira, Cseh Rihárd lép még színpadra a darabban, valamint a tánckar. A díszlet Mészáros Tibor, a jelmez Szőke Julianna munkája.

A zenés vígjáték javarészt a két világháború között született ismert dalokat vonultatja fel, Máriás Zsolt zenei vezető dolgozott együtt a rendezővel a kollekció összeállításában.

Pataki András hangsúlyozza, Hunyadi üzenete az, hogy a megtépázott magyar lelkek életcélvesztése után az élni akarás mindenkit megillet,  szabadnak és szerelmesnek kell lenni, nem szabad elveszni.

– Valami efféle megoldás felé mutat a darab, a mai világunk is a családi megmaradásra teszi a hangsúlyt.

A vendégművész először rendez Egerszegen, de több darabot látott már itt a „ruszti” időkben is, évente több mint 200 előadást tekint meg szerte a Kárpát-medencében.