Tíz éve épül az online adatbázis

A 2009-ben, az Magyar Országos Levéltár (ma már Magyar Nemzeti Levéltár) keretei között alakították ki az Adatbázisok Online (adatbazisokonline.mnl.gov.hu) felületet, majd 2012 októberében, a levéltári integráció során a megyei levéltárak is csatlakoztak a náluk őrzött dokumentumok, források megjelenítéséhez. A legkülönbözőbb jellegű adatbázisok kerültek egymás mellé, hiszen minden közgyűjtemény a maga útját járta a kezdetekkor, aszerint tette elérhetővé a saját honlapján az általa fontosnak tartott adatokat, valamilyen formában digitalizált dokumentumokat. A megyei levéltári honlapokon már korábban is elérhetőek voltak bizonyos források, de még az azonos témakörök is másképp jelentek meg országszerte.

Az egységesítésre tehát szükség volt. Azonos struktúrájú, műszakilag azonos megjelenésű platformot, grafikailag azonos küllemű felületet kellett kitalálni, megtervezni például a testületi jegyzőkönyvekhez, amelyek napirendi pontjai ma már lekérdezhetők az Adatbázisok Online felkeresésével. Ezzel együtt a megyei levéltári korábbi honlapok meg is szűntek. Az egységesítés körülbelül három évet vett igénybe, az adatok manuális, azaz kézzel történő felvitele pedig több mint tíz éve zajlik.

– Nem vagyunk elmaradva az európai országok idevágó gyakorlatától, a távolról kereshetőség körülbelül a környező és a nyugati országokéval azonos szintű Magyarországon is – mondta dr. Káli Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára igazgatója, a 20. századi zalai politikatörténet szakértője.

– A történész-kutatók vagy a  laikus érdeklődők, ügyfelek miképp kezdjenek neki az adatbázis használatának?

– Sokféle módon el lehet jutni hozzá, elsőrangúan a Magyar Nemzeti Levéltár oldaláról indulva, vagy a szóban forgó testületek nevét beírva a keresőbe. De segít a konkrét vezérszó, lehetőleg több is, ajánlatos persze zalai kiegészítéssel  – tájékoztatott az igazgató.

Konkrét példát választottunk: MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt), Zala Vármegyei Levéltár. Az első találat az Adatbázisok Online lett, tehát máris célba értünk. A vezérszavak közül próbát tettünk a bizottság, a testület szóval, ekkor nem voltunk olyan sikeresek. A merítéshez tudni kell, a párttestületek száma zalai szinten eddig 17 darab, területi, és vertikális döntéshozatalai kompetencia (bizottság, küldöttértekezlet, végrehajtó bizottság....) alapján. A tanácsi jegyzőkönyvek városok, járások, települések szerint rendezve jelennek meg, ám ez az adatbázis is folyamatos bővítés alatt áll.

A taglalt forrástípusokban jelenleg több mint 50 ezer napirendi pontot találhat a kutató. Aki ugyanitt linkek segítségével az irattörténetbe is betekintést nyerhet, láthatja az őrzéstörténetet, a raktári jegyzéket, valamint azt is, hogy milyen szakirodalom kapcsolható az adott jegyzőkönyvi napirendi témakörhöz. A teljes, tehát országos adatbázisban 38 testület összesen 123 440 napirendi pontjára találhatunk rá.

Folytatva a felülettel való részletesebb megismerkedést, ha már eljutottunk az Adatbázisok Online felülethez, alfabetikus kereső vagy a gyűjtemények alkönyvtár, vagy a böngésző áll a rendelkezésünkre, Zalára szűkítve pedig megjelennek a testületek, méghozzá az 1950 előttiek is.

Az időhatár jelen pillanatban  megyei kitekintésben 1861-ig megy vissza, Zalaegerszeg tekintetében pedig 1918-ig, a feldolgozottság a bizottmányi, tisztiszéki, törvényhatósági bizottsági, közgyűlési iratokra tér ki.

Hangsúlyozzuk újra, egyelőre a testületi ülések jegyzőkönyveinek napirendi pontjait találjuk meg, maguk a jegyzőkönyvek, az elhangzottak szövegszerű megjelenítése még nem elérhető, de természetesen ez a munka is folyamatban van: majdan úgynevezett kétrétegű PDF-formában jelennek majd meg a szövegek. A mondhatni, sziszifuszi feladatnak nincsen határideje. De a félkész állapotban is nagy segítség a kutatónak és az őt kiszolgáló levéltárnak is, hiszen a kutató online keresés és igénylés alapján konkrét iratkérelemmel érkezhet az intézménybe.

 – Terjed az érdeklődők körében a lehetőség, ismerik az adatbázist?

– Kedvezőek a tapasztalataink, érkeznek már innen indulva kutatói kérelmek. Úgy látjuk, nem hat riasztónak a felület, könnyen megtanulható, ahogy az ügyfeleink is bámulatosan gyorsan használatba vették az ügyfélkapun keresztüli igénybejelentést.

Visszakanyarodtunk a működést tesztelő, demonstráló keresőakciónkhoz, benne a Ruszt József nevére kapott találatokhoz. Meglepően jó hírrel szolgált az akció, az Eötvös Loránd Tudományegyetem saját levéltára – mely szintén bekapcsolódott az adatbázisba – már nemcsak napirendi pontokat, hanem PDF-formátumban jegyzőkönyveket is bemutat. Olvashatjuk, hogy a zalaegerszegi színházat 1982-ben megalapító rendező 1961-ben már főiskolai hallgatóként színdarabokat állított színre az egyetemi színpadon.

Az adatbázis kapcsán felmerül, a történészek, kutatók számára mennyire képezi kitüntetett érdeklődés tárgyát a XX. századi történelem.

– Ahogy a tanácsi és a pártiratok  bekerültek a levéltárakba, egyre többen, alapvetően csak a tényekre alapozva, politikai és propaganda szempontoktól megtisztítva igyekeznek vizsgálni e századot – összegzett dr. Káli Csaba.