Petőfi a nagyszebeni ütközetben – ez a kép a hónap műtárgya Nagykanizsán

A Petőfi Sándort is ábrázoló kép paszpartuján feltüntették a kiadót – a Könyves Kálmán Magyar Műkiadó Rt.-t (Budapest) –, valamint a „Festette STYKA” megjegyzést is. A színes nyomat eredetije egy nagy körfestmény, amelyet Jan Styka (1858-1925) lengyel festő készített 1897-ben, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára.

– A nagyméretű kép egykor egy kiskanizsai tisztaszoba falát díszítette, majd Nagykanizsa keleti városrészébe, egy panellakásba került – mesélte Gyanó Szilvia, a múzeum néprajzkutatója. – Nem mindenki gondolta panelba illőnek a nagyszülői hagyatékból származó tárgyat, de tulajdonosa, Horváth György ragaszkodott hozzá, féltett kincsként „őrizgette”. Tavaly bekövetkezett halála után lánya a múzeumnak ajándékozta.

Petőfi a tisztaszobában

A hónap műtárgyának választott festmény kultúrtörténeti hátteréről szólva Gyanó Szilvia elmondta: a 19. században, különösen az 1848-49-es szabadságharc leverése után a nemzeti jelképek, mint például a címer vagy a magyar történelem jellegzetes alakjai a lakáskultúra gyakori elemeivé váltak. Maga a szabadságharc, annak eseményei és a hozzá kötődő személyek (Kossuth, Bem, Petőfi) a 19. század második felében a nyomdai sokszorosítási eljárások rohamos fejlődésének és tömegessé válásának köszönhetően valamilyen formában helyet kaptak az otthonokban, többnyire a tisztaszobában vagy a szentsarok falán.

– Jan Styka lengyel festő 1897-ben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára festette meg Erdélyi körkép (vagy „Bem és Petőfi” vagy „A Nagyszebeni csata”) című panorámaképét – folytatta a néprajzkutató. – A mű elkészítésére a Bánffy-kormánytól kapott megbízást. A témát, az 1849. március 11-i nagyszebeni csatát a művész választotta. Döntésében jelentős szerepet játszott, hogy így a lengyel Bemet és a magyar Petőfit együtt ábrázolhatja. Styka Lembergben dolgozott a képen. A munkában egy lengyel-magyar-német festőművészekkből álló csapat segítette. A körpanoráma-festmény a tavaszi hadjárat egyik dicsőséges pillanatát, a nagyszebeni csatát, illetve Bem József és Petőfi Sándor alakját jelenítette meg. A magyar közönség 1898 márciusában láthatta Budapesten, majd Európa több városában is kiállították. 

Szétvágták az eredeti képet

Az alkotó 1908-ban a képet szétvágta (elszámolási egyet nem értés miatt) és részenként külön-külön értékesítette. A festmény jelentős része mára elveszett. Emlékét őrzik másolatai, melyek faliképek és képeslapok formájában országszerte népszerűek voltak.