Új kötettel jelentkezett a Pannon Tükör Könyvek sorozat

A Pannon Tükör sorozat új kiadványát március 22-én, pénteken mutatták be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

A zalaegerszegi kulturális és közélet krónikása a városi lap mellett saját blogján születő írásokkal is figyelemmel kíséri szülővárosa változásait, elsősorban az épített környezetre érzékeny, egyedi, rejtett értékeket is fókuszba helyező látásmódjával. 

Ennek a csendesen éber attitűdnek a lenyomata a Határtalan térélmények című kötet, Pánczél Petra zalaegerszegi témájú és külföldi utazásait is megvillantó könyve. A Pannon Tükör Könyvek sorozatban napvilágot látott, Tóth Norbert képzőművész tervezte könyvet a Pannon Írók Társasága jelentette meg. 

A március végi kötetbemutatón a rendezvény házigazdája, Tóth Renáta, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Gyimesi Endre, a zalai írótársaság elnöke szólt a Pannon Tükör-díjas szerző sajátos nézőpontjáról, kritikai észrevételeinek érvényességéről, melyeken át mindig érződik a lakóhely iránti elkötelezettség.

Pánczél Petrával ezután Tódor Tamás idegenvezető, a zalaegerszegi Tourinform Iroda munkatársa beszélgetett. 

A diskurzus során a közönség megismerte a száz  fotót is tartalmazó kötet megszületésének körülményeit, a szövegek eredeti megjelenési helyéül szolgáló 10 éves KULToUr-Vidék blog működését, s azt, milyen érzelmek fűzik a szerzőt Zalaegerszeg tereihez, szobraihoz, épületeihez.

Néhány, már nem létező, valaha ikonikus épületnek is emléket állít a kötet, ilyen a legendás Gól borozó, melynek a helyén ma már a Mindszentyneum áll. „A házat 1930-ban építtette egy akkori zalaegerszegi ügyvéd, akinek az irodája és otthona is volt az épület. Mai szóhasználattal élve, szép polgári ház volt, stukkókkal, díszített homlokzattal, a Batthyány utcára néző főbejárattal és nagy kerttel...

A Gól borozó a kilencvenes évek elején nyílt meg..., ez lett a város első retro kocsmája..., mivel a nyolcvanas éveket idézte” – írja Pánczél Petra az épületről és a funkcióról a városi  legendák számára sok esetben hiteles igazoló dokumentumként szolgáló könyvben. 

A megosztó véleményeket kiváltó városi változások egyik példája a Kálvária tér, melyet két írásban is alaposan szemügyre vesz a szerző. A református templom szomszédságában található tér jelentős átalakításon esett át, ám a korábbi, szerethető eklektika helyett az össze nem illő elemek sokak szerint mostanra kevéssé alkotnak harmonikus összképet.  Az idő köztéri lenyomatai mintha zavarban lennének egymás közelségétől. „... a szóban forgó szökőkút és a térszerkezet terveit jó lenne újragondolni” – fogalmazott a Határtalan térélmények kötet szerzője. A városban járóknak afféle felhívás is lehet, ha arra járnak, nézzenek alaposabban körül a Kis makrancos szobrot körülvevő, a régi négyszögletes helyett kör alakú új szökőkút és a székelykapu viszonyában elmerülve.

A könyv bepillantást enged néhány külföldi utazásba, így párhuzamok keletkeznek, Krakkó, Prága, Marrakesh, Mon­tenegró helyszínei és az egerszegiek között.  Mivel a blog folytatódik, talán később második kötete is lesz a Határtalan térélménynek, adott hangot reményének Tódor Tamás.