2024.07.25. 20:00
Tábor az alsóerdei Azálea Házban – Visszatér az önfeledt gyerekkor
Majdnem egy nemzedék nőtt fel Kalmár Annamária mandalafestő és Ligerszépe meseterapeuta festőtáborain az elmúlt évtizedben. Hiszen pontosan tíz évvel ezelőtt invitálta először a gyerekeket a nevében is mesés zalaboldogfai táborba, hogy megmutassa, a természetben is minduntalan fellelhető teljesség szimbóluma hogyan ültethető át a rajzokra, számos anyag felhasználásával készülő kézműves alkotásokra. Az első táborozók közül akad, aki már tanárnak készülve segít az új generációknak.
Az élmény- és életmódtábor résztvevői az alsóerdei Azálea Házban, jobb szélen Kalmár Annamária meseterapeuta, mandalafestő
Fotó: Arany Horváth Zsuzsa
Közben új helyszínre, a zalaegerszegi Alsóerdőre, az Azálea Házba költöztek a mandalások, s bővült a paletta is, a mandalákhoz mesék társultak, ez évben pedig az eddigi tapasztalatok alapján élmény- és életmódtémákkal is jelentkezett Kalmár Annamária. Így egy-egy érdeklődő gyerek akár több héten át is megtapasztalhatja a táborban, milyen a fák alatti, telefon és más kütyü nélküli szabadság, ahol saját fantáziája, Annamária észrevétlen irányítása és a barátok ötletei szerint ismerheti meg a természetet, de főleg saját magát.
– Úgy tapasztaltam, hogy a gyerekeknek szükségük van arra, hogy visszatérhessenek az önfeledt létmódhoz, amihez a szabad alkotás, a mese és a lelki, szellemi muníció áll a táborokban a rendelkezésükre – mondta csütörtökön délelőtt Kalmár Annamária, amikor betekintést nyerhettünk az élmény- és életmódtábor életébe. Ezúttal a szabadon termő növények, a fűszerek, az illó olajok, a kristályok világa is közelebb jött a gyerekekhez, akik között akadt, aki tartott az asztalra készített növénykollekció hársfaágán sétálgató póktól, a többiek azonban cukinak tartották, rögvest el is nevezték a kis állatkát Lilinek. A jelenet jól szimbolizálta a természethez való közelség, illetve távolság gyermeki érzetét.
A meseterapeuta saját meséket mesél, év közben nem csak gyerekeknek. A népmesei alapokon születő történetekkel a megküzdési képesség, az önbizalom erősödése valósul meg a hallgatóságban. Idén Pipócska, a tölgyerdő manója volt a főszereplő, akit a gyerekek le is rajzoltak, de el is játszhatták kalandjait, megérezve azt, hogy ha vannak barátaink, mindig van segítség. Kalmár Annamária számára a természet az ihlető merítés, tervezi is, hogy hamarosan kötetbe rendezi az eddig született történeteket.
Mesetípusok az európai meseirodalomban:
népmese, műmese
Mesei műfajok:
- mágikus mese vagy varázsmese,
- csodamese,
- tündérmese
- tréfás mese,
- hazugságmese,
- novellamese
A gyerekek tábori naplót készítenek, vászonra festenek, az értük délután érkező szülők pedig láthatják őket felszabadultan játszani, fűből, tobozból manóágyat készíteni, bárányfelhőket csodálni, elmélyült figyelemmel foglalatoskodni.
– Egy óra mozgóképi behatást háromszor ennyi idejű szabad játék tud ellensúlyozni a szakirodalom szerint – figyelmeztet a tábor vezetője, aki számos képzést végzett el, hogy minél árnyaltabban tudjon közelíteni a gyerekekhez.
Az élmény- és életmódtáborba ellátogatott Paksa Zsófia, Kovács Kata, Paulics Virág, ők ásványokat, dalokat, olajokat, mókákat vittek a táborba.