Mandalák, mesék, manók a gyerektáborban

2024.07.25. 20:00

Tábor az alsóerdei Azálea Házban – Visszatér az önfeledt gyerekkor

Majdnem egy nemzedék nőtt fel Kalmár Annamária mandalafestő és Ligerszépe meseterapeuta festőtáborain az elmúlt évtizedben. Hiszen pontosan tíz évvel ezelőtt invitálta először a gyerekeket a nevében is mesés zalaboldogfai táborba, hogy megmutassa, a természetben is minduntalan fellelhető teljesség szimbóluma hogyan ültethető át a rajzokra, számos anyag felhasználásával készülő kézműves alkotásokra. Az első táborozók közül akad, aki már tanárnak készülve segít az új generációknak.

Arany Horváth Zsuzsa

Az élmény- és életmódtábor résztvevői az alsóerdei Azálea Házban, jobb szélen Kalmár Annamária meseterapeuta, mandalafestő

Fotó: Arany Horváth Zsuzsa

Közben új helyszínre, a zalaegerszegi Alsóerdőre, az Azálea Házba költöztek a mandalások, s bővült a paletta is, a mandalákhoz mesék társultak, ez évben pedig az eddigi tapasztalatok alapján élmény- és életmódtémákkal is jelentkezett Kalmár Annamária. Így egy-egy érdeklődő gyerek akár több héten át is megtapasztalhatja a táborban, milyen a fák alatti, telefon és más kütyü nélküli szabadság, ahol saját fantáziája, Annamária észrevétlen irányítása és a barátok ötletei szerint ismerheti meg a természetet, de főleg saját magát.

tábor
A táborban mandalák is készültek
Fotó: Arany Horváth Zsuzsa

– Úgy tapasztaltam, hogy a gyerekeknek szükségük van arra, hogy  visszatérhessenek az önfeledt létmódhoz, amihez a szabad alkotás, a mese és a lelki, szellemi muníció áll a táborokban a rendelkezésükre – mondta csütörtökön délelőtt Kalmár Annamária, amikor betekintést nyerhettünk az élmény- és életmódtábor életébe. Ezúttal a szabadon termő növények, a fűszerek, az illó olajok, a kristályok világa is közelebb jött a gyerekekhez, akik között akadt, aki tartott az asztalra készített növénykollekció hársfaágán sétálgató póktól, a többiek azonban cukinak tartották, rögvest el is nevezték a kis állatkát Lilinek. A jelenet jól szimbolizálta a természethez való közelség, illetve távolság gyermeki érzetét.

Fotó: Arany Horváth Zsuzsa

A meseterapeuta saját meséket mesél, év közben nem csak gyerekeknek. A népmesei alapokon születő történetekkel a megküzdési képesség, az önbizalom erősödése valósul meg a hallgatóságban. Idén Pipócska, a tölgyerdő manója volt a főszereplő, akit a gyerekek le is rajzoltak, de el is játszhatták kalandjait, megérezve azt, hogy ha vannak barátaink, mindig van segítség. Kalmár Annamária számára a természet az ihlető merítés, tervezi is, hogy hamarosan kötetbe rendezi az eddig született történeteket.

Mesetípusok az európai meseirodalomban:

népmese,  műmese

Mesei műfajok: 

  1. mágikus mese vagy varázsmese, 
  2. csodamese, 
  3. tündérmese 
  4. tréfás mese, 
  5. hazugságmese,  
  6. novellamese

 

Fotó: Arany Horváth Zsuzsa

A gyerekek tábori naplót készítenek, vászonra festenek, az értük délután érkező szülők pedig láthatják őket felszabadultan játszani, fűből, tobozból manóágyat készíteni, bárányfelhőket csodálni, elmélyült figyelemmel foglalatoskodni.

Fotó: Arany Horváth Zsuzsa

– Egy óra mozgóképi behatást háromszor ennyi idejű szabad játék tud ellensúlyozni a szakirodalom szerint – figyelmeztet a tábor vezetője, aki számos képzést végzett el, hogy minél árnyaltabban tudjon közelíteni a gyerekekhez.

Az élmény- és életmódtáborba ellátogatott Paksa Zsófia, Kovács Kata, Paulics Virág, ők ásványokat, dalokat, olajokat, mókákat vittek a táborba.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában