Szálinger Balázs költő Petőfi útján jár

„Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy segédszerkesztő, ki diszes hivatalába bele unván, utazni ment” – így kezdi Petőfi a beszámolót, amely az Aszód, Kassa, Eperjes, Lőcse, Késmárk, Igló, Rozsnyó, Berzéte, Pelsőc, Aggtelek, Rimaszombat, Gömör, Várgede, Fülek, Losonc, Somoskő vidékén vezeti végig az olvasót. Néhány hete tehát ugyanezt járja Szálinger Balázs József Attila-díjas költő, igaz, Keszthelyre vissza-visszatérve, több szakaszban. 

Magánkiadás

A közösségi oldalán menet közben is ellátja munícióval az olvasóit, de a végeredmény egy önálló kötet lesz. Tudvalevő, Szálinger Balázs több éve kilépett a kiadói világból, saját kiadásban jelenteti meg a könyveit, így a készülőt is a honlapján keresztül lehet megvásárolni. Feliratkozni, könyvet előjegyeztetni máris ajánlatos, hiszen könyvesboltban nem lesz kapható. A link, amelyen a kötet máris megrendelhető: https://szalingerbalazs.hu/hu_HU/products/munkacim-felvideki-utinaplo

Vagány úti beszámolók Szálinger Balázstól

A szinte jelenidejű beszámolókkal nyomon követhetjük a vagány vállalkozást. Eleddig négy etapot tudhat maga mögött „hősünk”, Aszód, Kassa, Eperjes már mögötte van. „Kónya Péterrel, az Eperjesi Egyetem rektorával találkoztam, majd Radics Rudolf költővel folytattam a napot, aki az egyetemen tanít.” Eperjesen „belefutottam egy Petőfi-szoborba a főtéren, voltam a víztoronyban, ami a valamikor Táborhegynek nevezett városrészben van, egész közel a főtérhez – ide Petőfi (egy, az útvonalon lakó barna leány látásáért...) szinte naponta feljárt abban a hónapban, amit itt töltött. Azt írja az Úti jegyzetekben, hogy a hegyről látszik a Tátra, amit én a víztorony tetejéről nem láttam, de aztán valaki megerősítette, hogy tiszta időben bizony látszik. Sebaj, ő meg egészen közelről, Késmárkról nem látta a Tátrát – én pedig fogom!” – írta.

Befejezte Petőfi drámáját

Említi, két éve a veszprémi Pannon Várszínház pályázata révén fejezte be Petőfi Karaffa című, félbemaradt drámáját, ami Eperjesen játszódik. A Fekete városból ismert Lőcse után Késmárkon több szerencséje volt a Magas Tátra látványával, mint Petőfinek, Iglón új baráttal, a Matej Barc nevű fiúval Petőfiről és a szlovák költő Hviezdoslavról beszélgetett, majd Petőfi útját követve Gömörbe jutott. Veszverés után Rozsnyó következett, ahol Ambrus Ferenc helytörténész szólította meg, felismerve őt. Szüneteket is tart, hisz félúton máris 4500 kilométernél tart, szemben Petőfi 805 kilométerével.

Augusztusban a folytatás Fülek, Losonc, Somoskő lesz.