Mátyás, most akkor ezt a királykodást fogod csinálni?

Zalaegerszegen szeptember 20-án, pénteken  játszották először, szűkebb közönség előtt, október első napjaiban Nagykanizsa ifjúsága ismerheti meg.  A fiatalok nyelvén jól értő, a korábbi Tantermi Deszka sorozat tapasztalatain felnőtt Mihály Péter színművész állította színpadra a 2000-es évek eleje óta publikáló Mikó Csaba Az Ifjú Mátyás című darabját. A szerzőt nemzedéke eredeti tehetségének tartják, a magyar történelmi témákat ifjúsági krimiként feldolgozó stílusa bejön a célközönségnek, szeretik a színházak. Ha már úgyis kell valami a magyar töriből, legalább legyen szórakoztató, mai nyelven írott. Mikó Csaba újabban a Mítoszvadászok sorozattal hódít.

Az „ifjú” Mátyás szerepében Ticz András

Az „ifjú” Mátyás alakját nálunk Ticz András ölti magára, a tizenévesen Prágába száműzött fiú barátait D. Varga Ádám, Farkas Gergő, Fritz Attila kelti életre. Vitéz János, Mátyás tanítója, egyben a kerettörténet gimiseinek tanára Baj László. Garai László, a hatalmi játszmák során eszközökben nemigen válogató nagyhatalmú főúr Szakály Aurél, Szilágyi Mihály, Mátyás nagybátyja  Bellus Attila karakterén át érkezik a nézőhöz, Pogyebrád Katalint, Mátyás első szerelmét Kováts Dóra, a kivégzett Hunyadi Lászlót Helvaci Ersan David, a Koldust Wellmann György Aase-díjas alakítja. 
A díszlet és jelmez tervezője Kiss Borbála, aki Mihály Péter állandó alkotótársa.

A véres és sorsfordító történelmi korszak eseményeit majdhogynem bulihangulatban, humoros, könnyen megjegyezhető történések segítségével követheti a néző. Végig ott lebeg az alapmondat, a felnőttek világa nem őszinte, pláne nem igazságos. Az erről a korai csalódásról szóló rapszövegek bizonyára jól érthetőek az ifjú közönség számára, a korosabb néző reméli, a fülük rááll az értelmezésre. Ha esetleg nem, a kellően karikírozott alakok amúgy jól mutatják, ki a jó és ki a rossz, ki az, aki Mátyás javát akarja, s ki az, aki ellene van. 

Népmesei elemek

A történet a megkoronázásáig kíséri Mátyást, aki addig átéli apja, bátyja halálát, a nemesek intrikáit, a prágai házi őrizetet. Mindez néhány sor a törikönyvben, a nagy mátyási mű kibontása egy-két lecke. 

Mivel a trónra kerülése nem nélkülözi a népmesei elemeket: alkalmas a tinédzser kalandfilm érzés megragadására. Megérthető a nagypolitika természete, de még tetten érhető a legkisebb királyfi győzedelmeskedésének a feeling-je.  A mai kamaszok ugyanolyan lobbanékonyak, mint Mátyás, pont úgy esnek szerelembe, mint 500 évvel ezelőtti elődeik. Ott a messzi XV. században sem féltek a merész megoldásoktól, ha lányruhában kell rommá égetni magukat a haverjukért, hát meglépik azt is. Még a határán billegnek annak, hogy a nagyok, a felnőttek hitelesek legyenek számukra, de erősen fogy a tekintély. Mátyás az őt trónra segítő nagyurakat könnyű kézzel leckézteti meg, akik persze készek a kompromisszumra.  A királykodás meg egyelőre jó bulinak tűnik. 

A rendező és alkotótársai  (többek közt a zeneszerző, Szemenyei János) ezer ötlettel, geggel, poénnal segítik a fentiek célba juttatását, a rétegzett színpadkép él, mozog, mindenkinek centire kimért feladata van, nincs üresjárat. Ebben a darabban az is folyamatosan szerepel, aki épp nem beszél. Ritkaság. 

Felelősségvállalás az emberekért

„Egyértelműen mondhatom, hogy Mátyás példaképnek tekinthető. Van a darab végén egy nagyon súlyos felelősségvállalás. Felelősségvállalás az országért, az ország lakóiért, az emberekért.  Számomra is nehéz belegondolni abba, hogy egy csettintésre, a következő nap én lennék az ország vezető embere. Mekkora teher lehet másokért felelősséget vállalni”, nyilatkozta a szerep kapcsán Ticz András színművész. A színész véleményében nyilván az alkotógárda kincstári jószándéka fogalmazódik meg.  

Szereplők:

• Ticz András,
• D. Varga Ádám,
• Fritz Attila,
• Farkas Gergő,
• Kováts Dóra,
• Szakály Aurél,
• Bellus Attila,
• Baj László,
• Wellmann György