"Kilencediknek lenni nem olyan rossz"

A söjtöri intézményben Klujber László tanár vezetésével 2002 óta foglalkoznak hangsúlyosan a kerékpározással - szabályossági, ügyességi, biztonsági szempontból. A "Ki a mester két keréken?" vetélkedő vármegyei fordulóiban rendre a legjobbak között vannak, 2014-ben Dávid Dániel személyében volt már egy tanítvány, aki a nemzeti csapatig is eljutott (akkor a svédországi Oslóban rendezték meg a nemzetközi seregszemlét), Vizsi Krisztián volt viszont az első, aki söjtöriként az országos döntőt is meg tudta nyerni.

Nem tud mindenki biciklizni

De vajon Klujber László miért tartja ilyen fontosnak a kerékpározással kapcsolatos ismereteket?

- Ha rajtam múlna, a közlekedés a tantervben is nagyobb hangsúlyt kapna - szögezte le a pedagógus. - Mindenki közlekedik, s ráadásul az utak veszélyesek, az autók egyre gyorsabbak és egyre több van belőlük, fontos lenne a szükséges ismereteket és készségeket már gyerekkorban megszerezni. Persze minden lurkó biciklizik és erről általában úgy gondolkodunk, hogy biciklizni mindenki tud, de a foglalkozásokon gyorsan kiderül, hogy ez mennyire nem igaz.

Negyven kerékpár áldásai

Az évtizedek alatt a söjtöri iskola sokféle eszközt is beszerezett a felkészüléshez. Rendelkeznek elemekkel, melyekből ügyességi mobil pálya építhető, KRESZ-park kialakításához vannak közlekedési tábláik - valamint negyven kerékpárjuk is. A pályázaton elnyert bringákat közös kirándulásokon is használják, így azok is részesülnek az áldásaikból, akik Klujber László szakkörének nem tagjai.

- A Krisztiánéhoz hasonló sikerek idején mindig nagyon megnő az érdeklődés, most is már négy-öt gyerek jelezte, hogy beszállna biciklizni - árulta el a tanár úr. - Ennek persze örülök, de a felkészüléshez itt is nagy elhivatottság kell. A versenyek előtti egy hónap a legsűrűbb: teszteket töltünk és gyakorlunk minden délután.

Olvasott az ellenfelek tekintetéből

Vizsi Krisztián számára mindez nem fárasztó: nagyon szeret biciklizni, két keréken jár mindenhova, a feladatok egy része pedig három szezon után neki talán már rutinból is menne.

- Az országos döntő után a legjobb két fiú és lány került be a magyar csapatba: egy békési és egy baranyai lány, valamint egy Fejér vármegyei fiú volt a társam - mesélte a hetedikes fiatalember. - A feladatok Párizsban is azok voltak, mint mindig, illetve volt két újdonság: egy puzzle és egy rajzolós-ragasztós. Érdekes, hogy éppen ezekben voltunk a legjobbak, utóbbit meg is nyertük. Végig tudtuk, hogy jól álltunk a versenyben, mondták is, meg az ellenfelek tekintetéből is ki lehetett következtetni. Amikor kiderült, hogy a kilencedik helyen végeztünk, először nem örültem, de rájöttem, hogy Európában kilencediknek lenni nem olyan rossz, a mezőnynek éppen a közepén van. A verseny után volt még egy napunk megnézni Párizst. Nagyon zsúfolt város, rengeteg az ember és nagyon sokan kerékpároznak. Megnéztük az Eiffel-tornyot, a Louvre-ban a piramist, illetve volt egy hajókirándulás is a Szajnán. De a legjobban a repülős utazás tetszett.

A tanár inkább itthon maradt

Dr. Jandóné Bapka Katalin, a söjtöri iskola igazgatója tette hozzá: a sikerhez elengedhetetlen a család támogató hozzáállása. Mindig van segítség, amikor a gyerekeknek versenyre kell eljutniuk, de Krisztiánt például az országos döntőre, sőt, Párizsba is elkísérték a szülei. Sőt, a szülői munkaközösség Klujber Lászlónak is felajánlotta, hogy állják az utazás költségeit, ő azonban nem élt a lehetőséggel.

- Elmegyek, ha tudtam volna segíteni Krisztiánnak - mondta ennek kapcsán a felkészítő. - De nem lehettem volna a közelében, a lelátóról követhettem volna csak a versenyt. Ezért kár lett volna ennyi időt, pénzt és energiát befektetni.

Vizsi Krisztián a párizsi versennyel elérte a "Ki a mester két keréken?" verseny felső korhatárát, de elszánt a folytatást illetően. Klujber Lászlónak vannak is ötletei, hogy milyen viadalokat célozhatna meg...