Boldogasszony

Eeredetileg a ferences rendiek ünnepelték a Boldogasszonyt, mindig júliusban. Így tették ezt egészen 1970-ig július 2-ig, ugyanis manapság május a hónapja. A II. Vatikáni Zsinat (1962-65) után az ünnep átkerült május 31-re. Ettől függetlenül Magyarországon a hagyomány miatt megmaradt az eredeti dátum.

A katolikus magyarság minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte, így az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepet is. Péter-Pál napjához kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka elkezdésének kultikus hagyományai vannak. Önmagában a Sarlós név is a búza beérését, az aratást idézi. Az elnevezése az aratás egykori módjára is utal, arra az időre, amikor még a nők arattak sarlóval. Egyes vidékeken épp a Sarlós Boldogasszony napja volt az aratás jelképes kezdete. Az aratók misét hallgattak, mialatt munkaeszközeiket a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek pihenni, másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához.

A képzőművészek gyakori témája a két asszony találkozása. Gyengéd ölelésüket szokták ábrázolni. A képeken Mária és Erzsébet békecsókkal öleli át egymást, vagy kezet fognak. Az itáliai reneszánsz festményeken Erzsébet hódolata jeleként térdel Mária előtt.

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa.

Eeredetileg a ferences rendiek ünnepelték a Boldogasszonyt, mindig júliusban. Így tették ezt egészen 1970-ig július 2-ig, ugyanis manapság május a hónapja. A II. Vatikáni Zsinat (1962-65) után az ünnep átkerült május 31-re. Ettől függetlenül Magyarországon a hagyomány miatt megmaradt az eredeti dátum.

A katolikus magyarság minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte, így az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepet is. Péter-Pál napjához kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka elkezdésének kultikus hagyományai vannak. Önmagában a Sarlós név is a búza beérését, az aratást idézi. Az elnevezése az aratás egykori módjára is utal, arra az időre, amikor még a nők arattak sarlóval. Egyes vidékeken épp a Sarlós Boldogasszony napja volt az aratás jelképes kezdete. Az aratók misét hallgattak, mialatt munkaeszközeiket a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek pihenni, másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához.

A képzőművészek gyakori témája a két asszony találkozása. Gyengéd ölelésüket szokták ábrázolni. A képeken Mária és Erzsébet békecsókkal öleli át egymást, vagy kezet fognak. Az itáliai reneszánsz festményeken Erzsébet hódolata jeleként térdel Mária előtt.

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa.

A katolikus magyarság minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte, így az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepet is. Péter-Pál napjához kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka elkezdésének kultikus hagyományai vannak. Önmagában a Sarlós név is a búza beérését, az aratást idézi. Az elnevezése az aratás egykori módjára is utal, arra az időre, amikor még a nők arattak sarlóval. Egyes vidékeken épp a Sarlós Boldogasszony napja volt az aratás jelképes kezdete. Az aratók misét hallgattak, mialatt munkaeszközeiket a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek pihenni, másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához.

A képzőművészek gyakori témája a két asszony találkozása. Gyengéd ölelésüket szokták ábrázolni. A képeken Mária és Erzsébet békecsókkal öleli át egymást, vagy kezet fognak. Az itáliai reneszánsz festményeken Erzsébet hódolata jeleként térdel Mária előtt.

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa.

A katolikus magyarság minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte, így az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepet is. Péter-Pál napjához kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka elkezdésének kultikus hagyományai vannak. Önmagában a Sarlós név is a búza beérését, az aratást idézi. Az elnevezése az aratás egykori módjára is utal, arra az időre, amikor még a nők arattak sarlóval. Egyes vidékeken épp a Sarlós Boldogasszony napja volt az aratás jelképes kezdete. Az aratók misét hallgattak, mialatt munkaeszközeiket a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek pihenni, másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához.

A képzőművészek gyakori témája a két asszony találkozása. Gyengéd ölelésüket szokták ábrázolni. A képeken Mária és Erzsébet békecsókkal öleli át egymást, vagy kezet fognak. Az itáliai reneszánsz festményeken Erzsébet hódolata jeleként térdel Mária előtt.

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa.

A képzőművészek gyakori témája a két asszony találkozása. Gyengéd ölelésüket szokták ábrázolni. A képeken Mária és Erzsébet békecsókkal öleli át egymást, vagy kezet fognak. Az itáliai reneszánsz festményeken Erzsébet hódolata jeleként térdel Mária előtt.

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa.

A képzőművészek gyakori témája a két asszony találkozása. Gyengéd ölelésüket szokták ábrázolni. A képeken Mária és Erzsébet békecsókkal öleli át egymást, vagy kezet fognak. Az itáliai reneszánsz festményeken Erzsébet hódolata jeleként térdel Mária előtt.

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa.

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa.

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa.