A kolostoroktól a jelenkori kihívásokig

Két évvel ezelőtt gyakorta került szóba egy Sólyban kelt ezeréves, Szt. István által kiadott oklevél. Ebbe foglaltatott négy dunántúli megye neve. Pest, Veszprém, Fejér mellett Zala, azaz Kolon eredeztetheti magát ekképp 1000 év távolából.

A lezajlott ünnepségek erősítették az identitásunkat, büszkék lehettünk, lám, milyen régóta lakják zalai atyafiak e vidéket. (A legújabb kutatások szerint - többek közt dr. Vándor László régész, múzeumigazgató megállapításai alapján - a Kolon név az első ispán személynevéből eredhet, mivel a Balatonmagyaród melletti Kolonpuszta nem lehetett megyeközpont semmilyen formában.)



Az évfordulóhoz 2009 szeptemberében tudományos konferencia is kapcsolódott, melynek a veszprémi érsekség levéltára volt az egyik házigazdája. Az ünnepek csendesültével kezdődött az aprómunka, ennek eredményeként pedig reprezentatív kötet született az említett tanácskozáson elhangzott előadások szövegéből, mely a Veszprém Megyei Levéltár kiadványai közt, Hermann István igazgató és Karlinszky Balázs szerkesztésében látott napvilágot.

A keménytáblás, szép bordó kötet címlapján a nevezetes oklevél látható, benne pedig zalai történész tollából született tanulmány olvasható.

Őriné dr. Bilkei Irén PhD. főlevéltáros a Dunántúl egyik megkerülhetetlen középkorosa , a korban született latin nyelvű oklevelek megszelídítője, fordítója, elemzője a Zala Megyei Levéltár munkatársa. Nem véletlen, hogy őt kérték fel a Veszprém megyei püspökség területére vonatkozó egyház- és igazgatástörténeti tanulmányokat felvonultató konferencia szervezői, tekintse át a Veszprém megyei egyházmegye - ide tartozott akkor Zala, s egy része ma is - úgynevezett hiteleshelyeit. A történész korábban már feldolgozta a kapornaki és a zalavári konvent működése alatt született okleveleket, egészen a XVI. század közepéig. A hiteleshelyek olyan egyházi testületek - káptalanok és konventek - voltak, amelyek a felek kérésére vagy hatósági felkérésre állítottak ki közhitelű okleveleket. Az itt született dokumentumok jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen egyházi és magánszerződések születtek meg az írásbeliség letéteményeseiként működő káptalanokban, konventekben, ráadásul a történettudomány nélkülözhetetlen forrásairól van szó. A jogélet e sajátos intézménye, mely az európai közjegyzői gyakorlattal azonos, egészen 1874-ig fennállt. A hiteleshely név a király által kiadott hitelesítő pecsét birtoklásából ered. (Később Nagy Lajos jó néhány ilyen pecsétet visszavont.)

- A két már említetten túl a veszprémi káptalan volt legnagyobb - idézte lapunknak tanulmánya fő vonalait a kutató. - Zalában működött például Újudvaron is, de az az 1300-as évek közepén áldozatul esett a királyi szűkítésnek . Egyébként a veszprémi káptalanban született meg a magyarországi hiteleshelyi írásbeliség első emléke 1181-ben. Ez az oklevél magántranzakciós adásvételről szólt.

A kutatástechnikáról szólva a történész elmondta, a Magyar Országos Levéltár - tavaly márciusban létrejött - digitalizált oklevélállománya nagy segítséget jelentett.

A hiánypótló kötet létrejöttét megalapozó konferencián szó esett többek között a régió kolostoralapításairól, a katolikus püspökök nyilas üldözéséről, az egyház XX. századi kihívásairól. A Vándor László által elnökölt világi szekcióban pedig a közigazgatástörténet került górcső alá.