Drámai gyöngybetűk

A régió legfontosabb nemzetközi filmes seregszemléjén, e rangos fórumon magyar film még sohasem nyerte el a fődíjat.

Kristóf Ágota azonos című regénye 1986-ban jelent meg Magyarországon, Szász János pedig a 90-es évek végén döntötte el, hogy filmet készít belőle. A regény cselekménye, hogy Európában valahol háború dúl. Egy anya ikreit vidékre menekíti gonosz nagyanyjukhoz, akit a gyerekek addig sohasem láttak. Ráadásul a faluban azt beszélik a mindenki által csak boszorkánynak hívott nőről, hogy maga végzett a férjével, a fiúk nagyapjával. Amikor az emberek nélkülöznek, nagyanyának akkor is van mindene, de nem adja ingyen senkinek.

A fiúk a szeretettelenségben arra kényszerülnek, hogy megtanuljanak mindent, ami a túléléshez szükséges. A felnőttek világában magányosan élve, éhezve és fázva vezetik naplójukat az apjuk által kapott füzetbe. Följegyzik részletesen, mindenféle érzelmi megnyilvánulás nélküli szigorú tőmondatokban, gyönyörű gyöngybetűkkel, hogy mit láttak-hallottak, mit tettek és tanultak, kivel találkoztak. Kiderül, hogy Nyúlszáj hogyan lesz jó barát, hogy a süketnémaság tanulható, vagy hogy a pedofil tiszt érintése más, mint a verés. Csalódnak a vallásban, az emberi jóságban. Rengeteg érzelmi és fizikai megpróbáltatás után ugyan a fiúk életben maradnak, testük túlél, ám lelkük megkövül. Képesek elviselni a halál közelségét, nem rettennek vissza kioltani életeket. A történet végére sikeresen véghezviszik a legnagyobb feladatot: az ikrek szétválása végül megtörténik.

A filmes elbeszélést a második világháború történelmi keretei közé szorító Szász János elmondása alapján alkotása arról szól, hogy nincs szeretet, vagy éppen mindenhol ott van, csak nem vesszük észre. Ebből a szempontból is különleges karakter a Molnár Piroska által életre keltett nagyanya figurája, akinek szintén tragikus sorsa iránt a történet végére minden várakozásunk ellenére azért felsejlik a szánalom. Elképesztő színészi teljesítménye a film gerincét képezi. Az ikreket játszó Gyémánt- fiúk karaktere találó, kapóra jön Szásznak a tolna megyei Kocsolán felfedezett amatőrök mórikálástól mentes, élettől edzett arcéle.

A rendező kiválóan irányítja a néző figyelmét -bár ezt többször kliséken keresztül teszi- a lelki folyamatokra. A lélektani boncolgatás ezúttal arról is szól, hogy milyen módon lépünk át az ártatlan gyerekkorból a messze nem ártatlan létbe. A határátlépés pedig nemcsak krízisek idején, hanem minden esetben drámai változás. Szász János filmjeiben az egyént így vagy úgy, de mindig felőrlik a rendszer kíméletlen fogaskerekei. Mégis a fiúk megpróbálnak a kiélezett, kegyetlen történések ellenére is valamiféle emberséget felfedezni az embertelenségben.

Kristóf Ágota Magyarországon, Vas megyében született, férjét követendő Svájcban élt, franciául írt. Két testvére közül az egyik korábban a helyi Pannon Tükör folyóiratnál dolgozott, illetve legidősebb bátyja ma is Zalaegerszegen él. Franciaországban megjelent, s azóta tizenöt nyelvre lefordított első regénye A nagy füzet realitásokkal átszőtt mese és fejlődésregény egyszerre. Kétségtelen, hogy az irodalmi szöveg megoldásainak és leleményeinek vizuális nyelvre fordítása nem könnyű feladat, mégis örömteli, hogy e film kapcsán van okunk bizakodni végre további mozgóképes sikerekben is.