2014.05.30. 10:55
A legrangosabb szakácsverseny világdöntőjében a magyar válogatott
Mérnöki pontosság, legalább egy ultramaratoni futó kitartása és persze határtalanul nagy szakmai tudás. Ki gondolná, hogy ezt éppen a konyhában követelik meg?
Várvízi Péter, Molnár Gábor és Pohner Ádám a verseny utáni pillanatokban. A jókedv érthető, hiszen a világ legjobb szakácsaiból álló zsűri tetszését elnyerte ételsoruk (Fotó: Molnár B. Tamás)
A magyar szakácsválogatott az előkelő 9. helyen végzett Stockholmban, a Bocuse d' Or Europe-on, a világ legnagyobb presztízsű szakácsversenyének európai döntőjén és továbbjutott a világdöntőbe, amire a jövő év elején kerül sor Lyonban.
Természetesen, a versenyt több hónapos kemény felkészülés előzte meg, két alkalommal tréningezte a magyar versenyzőt a Bocuse d' Or korábbi francia győztese, Serge Vieira is. A legfőbb mester azonban Várvizi Péter, a budapesti Larus Étterem séfje és a bázakerettyei Bonne Chance Restaurant & Hotel séf-szaktanácsadója. A fiatal szakemberrel beszélgettünk a versenyről.
- A Bocuse d' Or csapat főszereplője , az a séf, aki végigfőzi az ételsort és koordinálja a konyhában folyó munkát, a magyar csapat esetében Molnár Gábor, aki a hazai Hagyomány & Evolúció versenyt megnyerte - mondta Várvizi Péter. Ő hozta magával a 2. embert, szaknyelven comis-t, akivel kapcsolatban követelmény, hogy csak 21 évesnél fiatalabb lehet, ő volt Pohner Ádám, illetve a csapat tagja még az úgynevezett coach, aki az ételekhez nem nyúlhat, csak tanácsot adhat. Lényegében tehát csapatkapitány, ez vagyok én, a feladatra a Bocuse d Or Akadémia és a Magyar Gasztronómiai Egyesület kért fel. A csapat tagja a Bocuse d' Or Akadémia elnöke, Hamvas Zoltán is, aki a zsűriben képviselte hazánkat. Azt, hogy végül a 9. helyen végeztünk, nagyszerű sikerként értékelem, hiszen olyan, komoly gasztronómiai hagyományokkal rendelkező országokat sikerült magunk mögé utasítani, mint Olaszország, Spanyolország, vagy éppen Hollandia. Ez számomra azt jelenti, hogy feljövőben van egy olyan nemzedék a magyarországi gasztronómiában, melynek tagjai már ott vannak Európa legjobbjai között. Ami legfőképpen Molnár B. Tamás gasztronómiai szakírónak köszönhető, akinek a kezdeményezésére megszületett az úgynevezett Kulináris Charta. A dokumentum aláíróinak célja, hogy a magyar konyhakultúra az elmúlt évtizedek tömegtermelése és igénytelensége után visszatérjen a minőség útjára, s ismét az ország egyik vonzerejévé válhasson.
S hogy milyen ételekkel érdemeltük ki ezt a jó helyezést? Az első kompozíció a Tavasz a farmon nevet viselte: balzsamos naranccsal glaszírozott frikandórolád, marinált sertésláb szirmokkal és véres hurkával, citromos morzsába forgatva, füstölt paprikával ízesített jus-vel. Többféle köret készült hozzá, például hagymalekvárral töltött hagymakupola mustáros almazselével. A másik kompozíció, a Tavaszi fuvallat a parton című alkotóelemei a következők voltak: fekete tőkehal és norvég garnéla ördögszekér, gombába tekerve. A köreteket pedig utóbbi esetében többek közt osztrigazselé ravioli fekete kagyló tatárral, illetve grillezett osztrigatortácska Jakab-kagylóval és spenótos karalábéval jelentette.
- A versenyen 5 óránk és 35 percünk volt rá, hogy elkészítsük az ételeket a meghatározott és mindenki által kötelezően felhasználandó alapanyagokból, egy másodperccel sem több - folytatta Várvizi Péter. Ez önmagában soknak hangzik, hiszen két fogásról van szó, de a fogások és a köretek rendkívül összetettek. Sok-sok kézműves munkát igényelnek, ezért előzőleg napokon, sőt, heteken át dolgoztunk, hogy a mutatvány másodpercre leosztva összeálljon. Megközelítőleg 8 héten keresztül készültünk a versenyre, ami sok-sok lemondást követelt mindannyiunktól. Gábor Németországban dolgozik, ott él a családja is, neki őket kellett nélkülöznie, Ádám az érettségi vizsgáját csúsztatta, én pedig a munka és a tanulmányaim közt egyensúlyoztam. Amikor az ételek elkészültek, mindhárman megkóstoltuk őket, s ha valamelyikünknek valami nem tetszett, megcsináltuk újra, meg újra, egészen addig, amíg meg nem felelt mindenkinek a végeredmény.
A húsétel és a halétel rendkívül összetett volt, sok-sok kézműves munkát igényelt, ezért nagy precizitást követelt a csapattagoktól
A szakember hozzáfűzte: az is a magyar gasztronómia elismerése, hogy 2016-ban Budapesten rendezik meg a Bocuse d 'Or európai döntőjét.
- Itt még inkább megmutathatjuk, hogy rövid idő alatt milyen óriásit fejlődött a hazai gasztronómia. De most még a lyoni döntőre koncentrálunk, adtunk magunknak másfél hónapnyi pihenőt és aztán elkezdjük a felkészülést - mondta a séf.