Lelki nyomás, jogsérelmek, fenyegetettség a magyar kisebbség sorsa

- Változatlan az álláspontunk a nyelvtörvénnyel kapcsolatban, hiszen a körülmények sem lettek mások - válaszolt Duray Miklós az északi szomszédunknál élő kisebbségek nyelvhasználatának szabályozásával kapcsolatos aktuális álláspontot firtató kérdésünkre. - Még akkor sem, ha a kormányt képviselők és a kultuszminiszter véleménye időnként eltér egymástól, hiszen a törvény ugyanaz maradt, ezért nincs okunk feltételezni, hogy belátható időn belül pozitív fejlemény várható az ügyben. Bár tény és való, hogy a diktátum egy szakmai szempontból rosszul megfogalmazott, köznyelven gumiparagrafus , aminek a végrehajtása nagyon különböző is lehet.

- Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa köztes véleményt fogalmazott meg a nyelvtörvénnyel kapcsolatosan. Nem kötelezte el magát sem a magyar, sem a szlovák oldal mellett, ellenben azt mondta: a rendelkezés minden bizonnyal nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, ami azonban nem jelenti azt, hogy nemzetközi jogi normákba ütközne.

- Attól tartok, az EBESZ főbiztosa nem volt kellőképp körültekintő, s meglehetősen konform véleményt fogalmazott meg. Úgy látom, nem tudatosult benne: ennek a törvénynek vannak olyan passzusai, amelyek biztos, hogy Európa egyetlen országában sem állnának meg. Ezek egyike például még azt is megszabja, hogy az egészségügyi ellátószemélyzettel milyen nyelven beszélhet a páciens.

- Milyennek ítélik a magyar külügyi tárca ez ügyben tett lépéseit?

- Mielőtt válaszolnék, szeretném hangsúlyozni: páratlan és példaértékű, ahogy a magyar országgyűlés ötpárti egyetértésre jutott a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Az elmúlt 7 és fél évben ugyanis nem fordult még elő, hogy ilyen konszenzus alakult volna ki bármely ügyben is. S az Európai Parlament magyar képviselői is jól vizsgáztak az együttmunkálkodásból. A magyar külügyminisztérium viszont elég sok szakmai hibát követett el. Több alkalommal is támadható véleményt formált, ami szerintem abban gyökerezik, hogy az illetékesek nem tanulmányozták át megfelelően a nyelvtörvényt. Ez súlyos hiba, mert felkészületlenségükkel gyengítik az érvelési rendszerünket. A magyar diplomácia másik ballépése pedig az volt, amikor hűbelebalázs-módjára ment bele a miniszterelnöki találkozóba. Éppen ezért a kormányfők által elfogadott megállapodás úgy fog megvalósulni, mint ahogy megvalósult az a 14 pont, amiben még Gyurcsány Ferenc előző miniszterelnök állapodott meg Robert Ficó-val. Sehogy... Két miniszterelnök találkozóját úgy kell előkészíteni, hogy az általuk kötendő megállapodás minden pontját körültekintően megvizsgálják, átbeszélik, akiknek ez a dolga. Ha improvizálunk, abból sok jó nem származik.

- Az előbb az érvelési technika gyengítését említette. Mit gondol, mennyiben járul hozzá a felvidéki magyarság érdekképviseletének sikeréhez, hogy az ottani magyar pártok közt nem éppen baráti a hangulat?

- Nem igazán értem a kérdést. Szlovákiában csak egy magyar párt van, ez pedig a Magyar Koalíció Pártja. Ma csak ez vállalja fel a szlovákiai magyarság érdekképviseletét.

- Az MKP-t elhagyó Bugár Bélára és az általa vezetett, nemcsak magyar, hanem szlovák tisztségviselőkkel is felszerelkezett Híd-Most Pártra gondoltam.

- Bugár nem egy magyar párt elnöke, még tisztázatlan és homályos, hogy az általa vezetett politikai szerveződés milyen területen mozog. És egyelőre semmi okunk nincs arra, hogy kapcsolatba lépjünk egy olyan párttal, amelynek nemcsak az értékrendje, hanem a céljai is zavarosak.

- Van valami, amiről még nem beszéltünk, pedig tán ez a legfontosabb. Milyen körülmények között élik mindennapjaikat a felvidéki magyarok?

- Lelki nyomás, jogsérelmek, jogkorlátozás jellemzi a magyar kisebbség életét, s a fenyegetettség gyakran döntésképtelenné teszi az embereket. Nehéz ezt kézzelfogható módon megfogalmazni, az azonban biztos, hogy a nyelvtörvény éppen a pontatlansága miatt ad újabb okot a félelemre.