Az antiszemitizmushoz nincs szükség zsidókra

A MAZSIHISZ vezetője legutóbb a felújított pákai zsidó temető avatásakor járt Zalában, a Zalai Hírlapnak ekkor nyilatkozott a hitközséggel kapcsolatos aktualitásokról. Elmondta, hogy a magyarországi zsidóság ugyanazokkal a gondokkal küszködik, mint az ország lakossága általában, vagyis a 16-17 ezer, többségében rendkívül időskorú holokauszt- túlélőről való gondoskodás mellett egyre nagyobb feladatot ró rájuk a kisnyugdíjas, a munkanélküli és a hajléktalan zsidók megsegítése. Emellett az országban 1608 temető van a tulajdonukban, számos közülük olyan helyen, amelynek száz kilométeres körzetében már egyáltalán nem élnek zsidók.

– A mi vallási előírásaink szerint a temető örök, azt megszüntetni nem lehet – mondta Zoltai Gusztáv. – Ezeknek a temetőknek a rendben tartására és őrzésére nincs anyagi fedezetünk, ezért is tartjuk példaértékűnek a Zala megyei önkormányzat kezdeményezését, amely révén jelentős anyagi és egyéb segítséget kaptunk ahhoz, hogy rendbe hozzuk az itt található zsidó temetőket.

Zoltai Gusztáv elmondta, ma a magyarországi zsidóság 22 településre koncentrálódik. Mintegy 75 százalékuk Budapesten él – a teljes vallási előírásnak megfelelő kóser ellátás egyedül itt biztosított –, de Debrecenben, Pécsett, Nyíregyházán, Miskolcon, valamint Szolnokon is még található nagyobb zsidó közösség. A többi helyen viszont éppen csak megvan a tíz férfi, amely kritériuma egy hitközség létrehozásának. Emellett vannak még a szórványok, ahol mindössze egykét család él.


– Nem igazán szeretünk számokat mondani, mert nincs is rendelkezésünkre álló pontos adat – folytatta a MAZSIHISZ elnöke.
– Csak becsült adatok, tapasztalatok állnak rendelkezésünkre, eszerint nyolcvan- és százezer közötti azoknak a száma, akik a vallási törvényeink szerint zsidónak számítanak, tehát anyai ágon zsidók. Az úgynevezett nürnbergi törvény szerinti, tehát apai ágon zsidók nagyságrendileg ugyanenynyien lehetnek. Ennél jóval többet mond, hogy ünnepeinken a 16 budapesti zsinagóga teljesen tele van, s ugyanez mondható el a vidékiekre is. Zoltai Gusztáv a rendszerváltás egyik sikerének tekinti, hogy az emberek felvállalják identitásukat. Ez fokozottan érvényes a hazai zsidóságra is. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a hazai társadalomban az antiszemitizmus is felütötte a fejét.

– Az antiszemitizmus térnyeréséhez nincs szükség zsidóságra – folytatta. – Erre van nemzetközi példa, Lengyelországban összesen talán négyezer zsidó él, mégis élénk antiszemitizmus tapasztalható az országban. A magyar társadalom többsége toleráns és megértő, de vannak szélsőségek, amelyek az egész társadalomra veszélyesek. Ez ellen nehezen tudjuk felemelni szavunkat, mert a hitközség vallási testület, a négy történelmi egyház egyike, és mint ilyen, nem politizál. Mi arra sem teszünk kísérletet, hogy közösségünket befolyásoljuk, maximum arra szólítjuk fel őket, hogy éljenek állampolgári jogukkal, s menjenek el szavazni. De azt már mindenki a saját lelkiismerete alapján dönti el, hogy kire adja a voksát.