Átrajzolt egyéni körzetek

KRITIKA

Major Gábor, az MSZP városi elnöke azt kérdezte: újabb példáját láthatjuk a politikai megrendelésnek vagy csupán véletlenek sorozatáról van szó? Zalaegerszeg jegyzője a városi pletyka szerint a neki beígért megyei főjegyzői poszt érdekében tett tanúbizonyságot elkötelezettségéről, vagy csupán figyelmetlenség, illetve a törvény figyelmen kívül hagyásának következménye az új választókerületek kijelölése? Major Gábor azért tette fel ezeket a kérdéseket, mert álláspontja szerint az új választókerületi struktúrában nem valósul meg a jogszabályi előírás, miszerint a körzetekben közel ugyanannyi választópolgárnak kell lennie, hogy azonos súllyal essen latba a szavazatuk.

 – Míg a második választókerületben például 3052 ember választ képviselőt, a tizedikben 5112, így az utóbbiak másodrendű városlakók, csak 60 százalékot ér a szavazatuk – foglalt állást a politikus. Major Gábor kifogásolta, hogy az eddigi választások során a legtöbb szocialista szavazatot hozó olai körzetet három részre szakították, miközben a Fidesz frakcióvezetőjének körzete, a második kerület érintetlen maradt. Úgy vélte továbbá, hogy földrajzilag sem nagyon értelmezhető a Páterdomb és Botfa, valamint a Kertváros és a Jánkahegy keleti oldalának összekötése. Az MSZP elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón a „véletlenek” sorozatába tartozóként említette, hogy múlt hét csütörtökön tette közzé a jegyző a városi honlapon az új beosztást, ezért belecsúszott a hét végébe a kifogás benyújtására rendelkezésre álló két nap.

CÁFOLAT

Dr. Kovács Gábor jegyző, a zalaegerszegi helyi választási iroda vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: az arányosságot és a földrajzi elhelyezkedést kellett alapul vennie a körzethatárok kijelölésénél. Zalaegerszeg tizenhat választókerületéből már februárban megszüntettek egyet, mert hatvanezer alá csökkent a város lélekszáma, így most tizenötből kellett tizenkettőt létrehozni. – Fontos cél volt, hogy ne rúgjuk fel alapvetően a kialakult struktúrát. Nem akartuk megváltoztatni a szavazóköri határokat, mert akkor újra kellett volna választani a szavazatszámláló bizottságokat, s egy ilyen intézkedés változásokat eredményezett volna a tekintetben is, hogy kinek hová kell menni szavaznia. Gyakorlatilag tehát az 54 szavazókört osztottuk el újra tizenkét választókerületbe, szakmai indokok alapján és a lakosság érdekének megfelelően – mondta dr. Kovács Gábor. A jegyző határozottan cáfolta, hogy politikai megrendelésre cselekedett volna, s bármilyen pozíciót ígértek volna neki. Mint elmondta: senkivel sem egyeztetett a választókerületi határok újrarajzolásáról (az olai körzetről sem), a törvény felhatalmazása alapján hozta meg döntését. – Nemcsak Olában szűnt meg a korábbi választókerület, hanem a Kertvárosban is, és kettéválasztottuk az alsójánkahegyi körzetet, valamint változtattunk a belvárosiakon. Több területen hozzá kellett nyúlni a rendszerhez. Az MSZP által felvetett lakosságszámbeli aránytalanságokra a jegyző úgy reagált: az új felosztás nem tartalmaz több aránytalanságot, mint amennyi az elmúlt húsz évben volt a választókörzetekben, s ami ellen eddig senki sem emelt kifogást. A jelenlegi 15 kerület között is van kétezerötszáz fő alatti és négyezer főt jóval meghaladó. Úgy véli: egyáltalán nem is beszélhetünk aránytalanságról, mert egy peremkerületi, ritkán lakott választókerületet nem lehet összehasonlítani ebből a szempontból egy sűrűn lakott belvárosival. Álláspontja szerint a választópolgárok száma közötti különbség a tűréshatáron belül mozog. A múlt csütörtöki közzététel kapcsán visszautasította, hogy azért választotta ezt a napot, hogy a jogorvoslati idő belecsússzon a hét végébe. Hangsúlyozta: a területi választási iroda rendelte el, hogy július hetedike és kilencedikének reggele között hirdessék ki a döntést. Úgy nyilatkozott, a kihirdetés előtt egy nappal tájékoztatta az MSZP frakcióvezetőjét, hogy másnap teszi közzé a határozatát, ismert volt tehát ez az időpont.

CÁFOLAT

Dr. Kovács Gábor jegyző, a zalaegerszegi helyi választási iroda vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: az arányosságot és a földrajzi elhelyezkedést kellett alapul vennie a körzethatárok kijelölésénél. Zalaegerszeg tizenhat választókerületéből már februárban megszüntettek egyet, mert hatvanezer alá csökkent a város lélekszáma, így most tizenötből kellett tizenkettőt létrehozni. – Fontos cél volt, hogy ne rúgjuk fel alapvetően a kialakult struktúrát. Nem akartuk megváltoztatni a szavazóköri határokat, mert akkor újra kellett volna választani a szavazatszámláló bizottságokat, s egy ilyen intézkedés változásokat eredményezett volna a tekintetben is, hogy kinek hová kell menni szavaznia. Gyakorlatilag tehát az 54 szavazókört osztottuk el újra tizenkét választókerületbe, szakmai indokok alapján és a lakosság érdekének megfelelően – mondta dr. Kovács Gábor. A jegyző határozottan cáfolta, hogy politikai megrendelésre cselekedett volna, s bármilyen pozíciót ígértek volna neki. Mint elmondta: senkivel sem egyeztetett a választókerületi határok újrarajzolásáról (az olai körzetről sem), a törvény felhatalmazása alapján hozta meg döntését. – Nemcsak Olában szűnt meg a korábbi választókerület, hanem a Kertvárosban is, és kettéválasztottuk az alsójánkahegyi körzetet, valamint változtattunk a belvárosiakon. Több területen hozzá kellett nyúlni a rendszerhez. Az MSZP által felvetett lakosságszámbeli aránytalanságokra a jegyző úgy reagált: az új felosztás nem tartalmaz több aránytalanságot, mint amennyi az elmúlt húsz évben volt a választókörzetekben, s ami ellen eddig senki sem emelt kifogást. A jelenlegi 15 kerület között is van kétezerötszáz fő alatti és négyezer főt jóval meghaladó. Úgy véli: egyáltalán nem is beszélhetünk aránytalanságról, mert egy peremkerületi, ritkán lakott választókerületet nem lehet összehasonlítani ebből a szempontból egy sűrűn lakott belvárosival. Álláspontja szerint a választópolgárok száma közötti különbség a tűréshatáron belül mozog. A múlt csütörtöki közzététel kapcsán visszautasította, hogy azért választotta ezt a napot, hogy a jogorvoslati idő belecsússzon a hét végébe. Hangsúlyozta: a területi választási iroda rendelte el, hogy július hetedike és kilencedikének reggele között hirdessék ki a döntést. Úgy nyilatkozott, a kihirdetés előtt egy nappal tájékoztatta az MSZP frakcióvezetőjét, hogy másnap teszi közzé a határozatát, ismert volt tehát ez az időpont.

HANGSÚLYOK

A közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetőjét, dr. Tóth Lászlót is megkérdeztük, mi a véleménye az új beosztásról. – Tudomásul veszük a döntést – fogalmazott a többségi képviselőcsoport vezetője. – A legutóbbi választáson mind a tizenhat választókerületben a Fidesz nyert, így tulajdonképpen majdnem mindegy volt nekünk, hogyan alakulnak át a körzetek. Mi nem is erre fektetjük a hangsúlyt, hanem arra, hogy a nyertes képviselők maximálisan el tudják látni a feladatukat. Biztos, hogy a jövőben több munkájuk lesz, mint a jelenlegi egyéni képviselőknek. Dr. Tóth László jelezte: minél hamarabb meg akarják nevezni egyéni jelöltjeiket. Nagy meglepetésre nem kell számítani, árulta el, hiszen elégedettek valamennyi képviselőjük munkájával. Ami a 2. számú választókerület érintetlenségét illeti (amelynek jelenleg ő a képviselője), úgy vélte: földrajzi, nem pedig politikai okokból maradhatott változatlan.

ELUTASÍTVA

Az MSZP kifogást nyújtott be az új körzethatárok ellen a területi választási bizottságnál. Személyesen akarták ezt megtenni egy hete, szombaton, de nem találtak senkit a megyeházán, ezért ajánlott levélben adták fel a jogorvoslati kérelmet, amely hétfőn érkezett meg. Dr. Sifter Rózsa megyei főjegyző, a területi választási iroda vezetője azonban a határidő elmulasztására hivatkozva elutasította a kifogást. Major Gábor elmondta: azt a választ kapták a főjegyzőtől, hogy a hivatal elérhetőségei ismertek, miért nem próbálták meg faxon vagy e-mailben elküldeni az észrevételt? Azonban ezt is csak hétfőn olvasták volna el a megyeházán, hangzott el az MSZP-tájékoztatón, ugyanakkor, amikor megérkezett a határidőn belül feladott ajánlott levél. Dr. Sifter Rózsa lapunknak is azt hangsúlyozta, faxon vagy e-mailben is lehetőség volt a kifogás benyújtására, s a rövid határidő miatt ezekkel a módszerekkel kellett volna élni. Lehet, hogy az így küldött leveleket csak hétfőn olvasták volna el, de a határidő betartása nem erre vonatkozik, hanem azt jelenti, a kifogásnak a határidőn belül be kell érkeznie a hivatalba. Az MSZP bírósághoz fordul a kifogás elutasítása miatt.