Zalahús-per: felfüggesztett börtön és 100 milliós vagyonelkobzás

Dr. Gergye Tamás bíró büntetőtanácsa különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találta bűnösnek a 76 éves Farkas Imrét és ezért 2 év  végrehajtásában 3 esztendőre felfüggesztett , börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, pénzmellékbüntetésként 667 napi tételt, azaz 10 millió forintot is meg kell fizetnie. A bíróság elrendelte az IMI 55 Kft. tulajdonába került pethőhenyei vendégház és 98,6 millió forint vagyoni érték elkobzását is. A többi vádpont alól Farkas Imrét bűncselekmény hiányában felmentette.

A volt Zalahús részvényeinek 72 százalékát birtokló és a céget vezérigazgatóként irányító Farkas Imre felelősségét egyedül az IMI 55 Kft.-vel 2001-ben kötött több évre szóló bérleti szerződés miatt állapította meg a bíróság. A Farkas Imre érdekeltségébe tartozó cég 12 teherautót lízingelt, majd ezeket a Zalahús bérbe vette. A konstrukció rendkívül előnytelen volt a Zalahús számára: viselte az ügylet pénzügyi kockázatát, és ráhárult a járművek összes üzemeltetési költsége. Ennek köszönhetően a Zalahúst 135 millió forintos veszteség érte. Farkas Imre ezzel megsértette vagyonkezelői kötelezettségét, amiért büntetőjogi felelősséggel is tartozik.

Hűtlen kezeléssel vádolták a Zalapig-Barnak Kft.-vel kapcsolatban is. A vád szerint a Farkas Imre érdekkörébe tartozó, sertéshizlalással foglalkozó cég a '90-es évek végétől eredeztethetően 2004-ig 93 millió forintos tartozást halmozott fel a Zalahússal szemben. Ennek behajtására a vezérigazgató nem tett lépéseket, ezzel megszegte kötelezettségét, szólt a vád.

Csütörtökön az ítélet indoklásában elhangzott, nemcsak az összeg nagysága, de az eredete is vitatott. Az ügy többször a Zalahús igazgatósága elé került, s bár Farkas Imre tett javaslatot a megoldásra, nem született döntés. Ez alapján viszont nem lehet megállapítani büntetőjogi felelősségét.

Csődbűntett miatt is elmarasztalást javasolt az ügyész. Ezt arra alapozta, hogy a Zalahúsnak nyújtott 66 millió forintos tagi kölcsöne kompenzálásaként több vagyonelemet kapott meg Farkas Imre, illetve az IMI 55 Kft.  e cég Zalahússal szembeni követeléseit csökkentették velük. Ide tartozott egyebek mellett a pethőhenyei vendégház, személyes használatú bútorok, festmény, gépkocsi. Az ítélet indoklása szerint azonban nem történt bűncselekmény. A kifogásolt lépéssel ugyanis a Zalahús vagyona nem csökkent, hiszen az elismert hitel kompenzációja történt. Az erről szóló megállapodás megkötésekor a cég fizetésképtelensége nem merült fel, a szállítói követelések kielégítése se volt veszélyben.

A leghosszabban dr. Gergye Tamás a 185 rendbeli, különbözőképpen minősülő csalás vádja alóli felmentést indokolta. Ehhez a cég történetét is vázolta, majd az ország uniós csatlakozását követően a hazai élelmiszeriparban kialakult helyzetet idézte fel.

A Zalahús terhei 2003-től nőttek meg drasztikusan: a csatlakozás miatt két év alatt 600 millió forintos beruházásra kényszerült önerőből, miközben az állami támogatás leépítésével 400 millió forinttól estek el. Ezt fejelte meg az áruházláncok agresszív árpolitikája, az alapanyagok drágulása. A cég forgóeszközei 2003 végére már nem fedezték az összes fizetnivalót, megkezdődött a tartozások maguk előtt görgetése.

A vádiratot megalapozó szakértői vélemény szerint 2003. március 4-én már fizetésképtelen volt a cég. Az ekkortól befogadott számlák kiegyenlítésére nem volt esély, a kialakult helyzetet Farkas Imre elhallgatta a beszállítók előtt, megtévesztette őket, s kárt okozott. Tette ezt anyagi haszonszerzés, a cég jobb értékesíthetősége reményében, s ezzel megvalósította a csalást.
Ezt az érvelést dr. Gergye Tamás elutasította, rámutatott, a fizetésképtelenség idejét nem lehetett pontosan meghatározni. A fizetésképtelenség folyamata 2004 negyedik negyedévében gyorsult fel, és a felszámolás kimondásával teljesedett be  szeptembertől 2005 februárig 100 millió forintról 1,4 milliárdra nőtt a szállítói tartozás. Ez idő alatt azonban Farkas Imre számos kísérletet tett a cég további működtetése érdekében, reorganizációs tervet készített, tőkét próbált bevonni, szakmai befektetőt keresett. Utóbbit remélte végül megtalálni, amikor a Carnex-csoporthoz tartozó RE-N Kft.-nek eladta részvényeit. Ekkor még  egy 2005 őszi értékelés szerint is  sok száz millió forinttal ért többet a Zalahús vagyona, mint a vele szembeni 3 milliárd forintos követelés. A felszámoláskor azonban ez töredékére olvadt, hogy az új tulajdonosoknak rövidesen busás hasznot hajtsanak. Farkas Imre több hibás döntést hozott, de ami történt, nem csalás. Felmerülhet a csődbűntett eshetősége, de ennek törvényi tényállása se valósult meg, mutatott rá.

Az ítélet nem jogerős. A több mint öt órán át tartó indoklás végeztével dr. Matécsa Artemon ügyész, a bűnösség megállapítására, a kiszabott szabadságvesztés súlyosbításáért fellebbezett. Vádlott és védője, dr. Hári Tibor  felmentésért folyamodik a másodfokon eljáró ítélőtáblához.



Korábbi híreink:


Az ügyész

Mint arról korábban beszámoltunk, az ügyész 246 rendbeli, különbözőképpen minősülő csalással, valamint hűtlen kezeléssel és csődbűntettel vádolja Farkas Imrét, és börtönben letöltendő szabadságvesztés kiszabását javasolja. Indokként még megemlítette, több száz család sínylette meg a Zalahús tönkremenetelét. Volt, aki egyetlen vagyonkáját, a tehenét adta el a semmiért. Sorsok siklottak ki, családok, vállalkozások roppantak meg. Az egyenleg 265 hitelező közel 3,5 milliárd forintos követelését tartalmazza.(Folytatás...)

A védő

Bűncselekmény hiányában Farkas Imre felmentését kérte dr. Hári Tibor ügyvéd, aki a megyei bíróságon pár perc híján négy órán át érvelt védence ártatlansága mellett. Érverése végén közölte, csődbűntett nem jöhet szóba. (Folytatás...)


Az utolsó szó jogán

Farkas Imre az utolsó szó jogán tartott egyórás beszédében felelevenítette életútját: a Zalahúsnál és elődjeinél eltöltött 54 évét. Azt a folyamatot, ahogy a 10 fős cégből a magyar élelmiszeripar meghatározó, 1000-nél több dolgozót foglalkoztató vállalkozása lett. Olyan, amely a privatizáció után is megerősödve és a magyar mezőgazdaság szétzilálódása ellenére is sokáig a piac befolyásos szereplője maradhatott. Farkas Imre a csúfos véget kizárólag külső tényezőknek tulajdonította. Mint mondta, őt a termelés fenntartása, a munkahelyek megtartása vezérelte az utolsó pillanatig, ezért döntött végül az eladás mellett. (Folytatás...)

.Az utolsó szó jogán: Farkas Imre állítja, működtetni akarta a Zalahúst

Négyórás védőbeszéd: nem történt bűncselekmény - Klikk ide a részletekért!

A vádbeszéd - Az ügyész börtönt kért Farkas Imrére. Klikk ide a részletekért!

A Jobbik Farkas Imre díszpolgári címének visszavonását követeli

Zalahús dosszié itt!

Ha én lennék Csányi Sándor... - 2009-es beszélgetés a Zalahús volt vezetőjével, Farkas Imrével

OLDALTÖRÉS: Csütörtök délutáni beszámolónk

Csütörtök délutáni beszámolónk

Két év, három esztendőre felfüggesztett, börtönbüntetésre, 10 millió forint pénzbüntetésre, valamint több mint 100 millió forintot meghaladó értékű vagyonelkobzásra ítélte első fokon a Zala Megyei Bíróság csütörtökön Farkas Imrét, a Zalahús egykori tulajdonos-vezérigazgatóját, de a vádak nagyobb része alól felmentette.

A bíróság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találta bűnösnek az egykori elnök-vezérigazgatót, de felmentette 185 rendbeli csalás és egy rendbeli csődbűntett vádja alól. Az ítélet az egykori cégvezető tulajdonában álló vendégház - valamikor a Zalahúsé volt -, valamint 98 millió forintos vagyon elkobzásáról is határozott.
Az ítélethirdetés több mint öt órán át tartott.

A Zalahús elnök-vezérigazgatóját a bíróság egy vádpontban - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben - találta bűnösnek. A szintén a saját tulajdonában álló IMI-95 Kft. által lízingelt teherautókat ugyanis úgy adta bérbe a Zalahúsnak, hogy a húsipari cégtől csaknem kétszer annyi bérleti díjat kapott, s ezzel csaknem 136 millió forint kárt okozott.
A Zala Megyei Bíróság a vád fő tárgyát képező, mintegy kétszáz rendbeli csalás alól bűncselekmény hiányában mentette fel a korábbi cégvezetőt. Nem találta megalapozottnak a Zala Megyei Főügyészség vádját, amely szerint Farkas Imre éveken át úgy vezette a társaságot, hogy tisztában lett volna azzal, nem tud fizetni a beszállítóknak.
A több mint öt órás indoklásban a tanácsvezető bíró hosszan fejtegette, hogy azért nem történt csalás, mert a Zalahús elnök-vezérigazgatója mindvégig úgy vezette cégét, hogy az működőképes maradjon, befektetőket is keresett ennek érdekében, sőt a város javára még a tulajdonrészéről is le akart mondani. A 2003-tól kezdődő nehézségeket azonban főleg külső körülmények okozták, így például az áruházláncok és a hitelező bankok által diktált előnytelen feltételek, a megszűnt állami támogatások hiánya.
   
Farkas Imrét azzal is vádolták, hogy csődbűntettet követett volna el, de a bíróság bizonyítottnak találta, hogy a cég csődje a tulajdonos csaknem 69 százalékos részvényhányadának eladása után következett be. A tulajdoni részt a Carnex-csoporthoz tartozó, lichtensteini bejegyzésű REN Kft. vásárolta meg 2005-ben, de a cég az ellene kezdeményezett felszámolás miatt nem fellebbezett és ezzel megpecsételte a Zalahús sorsát.
Az ítélethirdetés indokolása során a bíró felidézte a Zalahús 1950-ben indult történetét is. Az egykor húszfős kisvállalkozásból az 1970-es években már Nyugat-Európába is szállító nagyvállalat lett, s a rendszerváltás után privatizált, teljes egészében magyar tulajdonú társaság 2000-re mintegy ezer embert foglalkoztató, országosan is az egyik legnagyobb húsipari céggé nőtte ki magát. 
A most 76 éves Farkas Imrét Zalaegerszeg önkormányzata 2004-ben díszpolgári címmel tüntette ki.

Bár nem volt tárgya a bírósági pernek, de a nyomozati iratok ismertetése során csütörtökön az is elhangzott, hogy a társaság 2005-ös csődbemenetele után az akkor még több milliárd forintra értékelt vagyonát töredék áron értékesítették.
Zalaegerszegi telephelyét öt éve még 2,5 milliárd forintra értékelték, majd 2007-ben - több más ingatlannal és ingósággal együtt - 864 millió forintért adták el. Fél évvel később a zalai megyeszékhelyen lévő cégközpontot már mintegy 10 millió euróért, azaz csaknem 2,5 milliárd forintért adták tovább egy, a területen azóta bevásárlóközpontot felépített társaságnak.
Farkas Imre és védője az ítélethirdetés után felmentésért vagy enyhítésért fellebbezett, míg az ügyész a részbeni felmentés miatt az ítélet megváltoztatását és egyben súlyosbítását indítványozta. Az egyelőre nem jogerős ügyben a Győri Ítélőtábla hoz majd döntést.

Csütörtök délutáni beszámolónk

Két év, három esztendőre felfüggesztett, börtönbüntetésre, 10 millió forint pénzbüntetésre, valamint több mint 100 millió forintot meghaladó értékű vagyonelkobzásra ítélte első fokon a Zala Megyei Bíróság csütörtökön Farkas Imrét, a Zalahús egykori tulajdonos-vezérigazgatóját, de a vádak nagyobb része alól felmentette.

A bíróság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találta bűnösnek az egykori elnök-vezérigazgatót, de felmentette 185 rendbeli csalás és egy rendbeli csődbűntett vádja alól. Az ítélet az egykori cégvezető tulajdonában álló vendégház - valamikor a Zalahúsé volt -, valamint 98 millió forintos vagyon elkobzásáról is határozott.
Az ítélethirdetés több mint öt órán át tartott.

A Zalahús elnök-vezérigazgatóját a bíróság egy vádpontban - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben - találta bűnösnek. A szintén a saját tulajdonában álló IMI-95 Kft. által lízingelt teherautókat ugyanis úgy adta bérbe a Zalahúsnak, hogy a húsipari cégtől csaknem kétszer annyi bérleti díjat kapott, s ezzel csaknem 136 millió forint kárt okozott.
A Zala Megyei Bíróság a vád fő tárgyát képező, mintegy kétszáz rendbeli csalás alól bűncselekmény hiányában mentette fel a korábbi cégvezetőt. Nem találta megalapozottnak a Zala Megyei Főügyészség vádját, amely szerint Farkas Imre éveken át úgy vezette a társaságot, hogy tisztában lett volna azzal, nem tud fizetni a beszállítóknak.
A több mint öt órás indoklásban a tanácsvezető bíró hosszan fejtegette, hogy azért nem történt csalás, mert a Zalahús elnök-vezérigazgatója mindvégig úgy vezette cégét, hogy az működőképes maradjon, befektetőket is keresett ennek érdekében, sőt a város javára még a tulajdonrészéről is le akart mondani. A 2003-tól kezdődő nehézségeket azonban főleg külső körülmények okozták, így például az áruházláncok és a hitelező bankok által diktált előnytelen feltételek, a megszűnt állami támogatások hiánya.
   
Farkas Imrét azzal is vádolták, hogy csődbűntettet követett volna el, de a bíróság bizonyítottnak találta, hogy a cég csődje a tulajdonos csaknem 69 százalékos részvényhányadának eladása után következett be. A tulajdoni részt a Carnex-csoporthoz tartozó, lichtensteini bejegyzésű REN Kft. vásárolta meg 2005-ben, de a cég az ellene kezdeményezett felszámolás miatt nem fellebbezett és ezzel megpecsételte a Zalahús sorsát.
Az ítélethirdetés indokolása során a bíró felidézte a Zalahús 1950-ben indult történetét is. Az egykor húszfős kisvállalkozásból az 1970-es években már Nyugat-Európába is szállító nagyvállalat lett, s a rendszerváltás után privatizált, teljes egészében magyar tulajdonú társaság 2000-re mintegy ezer embert foglalkoztató, országosan is az egyik legnagyobb húsipari céggé nőtte ki magát. 
A most 76 éves Farkas Imrét Zalaegerszeg önkormányzata 2004-ben díszpolgári címmel tüntette ki.

Bár nem volt tárgya a bírósági pernek, de a nyomozati iratok ismertetése során csütörtökön az is elhangzott, hogy a társaság 2005-ös csődbemenetele után az akkor még több milliárd forintra értékelt vagyonát töredék áron értékesítették.
Zalaegerszegi telephelyét öt éve még 2,5 milliárd forintra értékelték, majd 2007-ben - több más ingatlannal és ingósággal együtt - 864 millió forintért adták el. Fél évvel később a zalai megyeszékhelyen lévő cégközpontot már mintegy 10 millió euróért, azaz csaknem 2,5 milliárd forintért adták tovább egy, a területen azóta bevásárlóközpontot felépített társaságnak.
Farkas Imre és védője az ítélethirdetés után felmentésért vagy enyhítésért fellebbezett, míg az ügyész a részbeni felmentés miatt az ítélet megváltoztatását és egyben súlyosbítását indítványozta. Az egyelőre nem jogerős ügyben a Győri Ítélőtábla hoz majd döntést.

Csütörtök délutáni beszámolónk

Két év, három esztendőre felfüggesztett, börtönbüntetésre, 10 millió forint pénzbüntetésre, valamint több mint 100 millió forintot meghaladó értékű vagyonelkobzásra ítélte első fokon a Zala Megyei Bíróság csütörtökön Farkas Imrét, a Zalahús egykori tulajdonos-vezérigazgatóját, de a vádak nagyobb része alól felmentette.

A bíróság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találta bűnösnek az egykori elnök-vezérigazgatót, de felmentette 185 rendbeli csalás és egy rendbeli csődbűntett vádja alól. Az ítélet az egykori cégvezető tulajdonában álló vendégház - valamikor a Zalahúsé volt -, valamint 98 millió forintos vagyon elkobzásáról is határozott.
Az ítélethirdetés több mint öt órán át tartott.

A Zalahús elnök-vezérigazgatóját a bíróság egy vádpontban - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben - találta bűnösnek. A szintén a saját tulajdonában álló IMI-95 Kft. által lízingelt teherautókat ugyanis úgy adta bérbe a Zalahúsnak, hogy a húsipari cégtől csaknem kétszer annyi bérleti díjat kapott, s ezzel csaknem 136 millió forint kárt okozott.
A Zala Megyei Bíróság a vád fő tárgyát képező, mintegy kétszáz rendbeli csalás alól bűncselekmény hiányában mentette fel a korábbi cégvezetőt. Nem találta megalapozottnak a Zala Megyei Főügyészség vádját, amely szerint Farkas Imre éveken át úgy vezette a társaságot, hogy tisztában lett volna azzal, nem tud fizetni a beszállítóknak.
A több mint öt órás indoklásban a tanácsvezető bíró hosszan fejtegette, hogy azért nem történt csalás, mert a Zalahús elnök-vezérigazgatója mindvégig úgy vezette cégét, hogy az működőképes maradjon, befektetőket is keresett ennek érdekében, sőt a város javára még a tulajdonrészéről is le akart mondani. A 2003-tól kezdődő nehézségeket azonban főleg külső körülmények okozták, így például az áruházláncok és a hitelező bankok által diktált előnytelen feltételek, a megszűnt állami támogatások hiánya.
   
Farkas Imrét azzal is vádolták, hogy csődbűntettet követett volna el, de a bíróság bizonyítottnak találta, hogy a cég csődje a tulajdonos csaknem 69 százalékos részvényhányadának eladása után következett be. A tulajdoni részt a Carnex-csoporthoz tartozó, lichtensteini bejegyzésű REN Kft. vásárolta meg 2005-ben, de a cég az ellene kezdeményezett felszámolás miatt nem fellebbezett és ezzel megpecsételte a Zalahús sorsát.
Az ítélethirdetés indokolása során a bíró felidézte a Zalahús 1950-ben indult történetét is. Az egykor húszfős kisvállalkozásból az 1970-es években már Nyugat-Európába is szállító nagyvállalat lett, s a rendszerváltás után privatizált, teljes egészében magyar tulajdonú társaság 2000-re mintegy ezer embert foglalkoztató, országosan is az egyik legnagyobb húsipari céggé nőtte ki magát. 
A most 76 éves Farkas Imrét Zalaegerszeg önkormányzata 2004-ben díszpolgári címmel tüntette ki.

Bár nem volt tárgya a bírósági pernek, de a nyomozati iratok ismertetése során csütörtökön az is elhangzott, hogy a társaság 2005-ös csődbemenetele után az akkor még több milliárd forintra értékelt vagyonát töredék áron értékesítették.
Zalaegerszegi telephelyét öt éve még 2,5 milliárd forintra értékelték, majd 2007-ben - több más ingatlannal és ingósággal együtt - 864 millió forintért adták el. Fél évvel később a zalai megyeszékhelyen lévő cégközpontot már mintegy 10 millió euróért, azaz csaknem 2,5 milliárd forintért adták tovább egy, a területen azóta bevásárlóközpontot felépített társaságnak.
Farkas Imre és védője az ítélethirdetés után felmentésért vagy enyhítésért fellebbezett, míg az ügyész a részbeni felmentés miatt az ítélet megváltoztatását és egyben súlyosbítását indítványozta. Az egyelőre nem jogerős ügyben a Győri Ítélőtábla hoz majd döntést.

OLDALTÖRÉS: Első hírünk az ítélethirdetésről

Első hírünk az ítélethirdetésről:

Ítéletet hirdettek csütörtökön a Zalahús egykori vezetőjének ügyében. A 76 éves Farkas Imrét 2 év, végrehajtásban 3 évre  felfüggesztett  börtönre ítélték.
A 2005-ben csődbe ment Zalahús részvényeinek egykor 72 százalékát birtokló, a céget vezérigazgatóként irányító, most 76 éves Farkas Imrét csalással, hűtlen kezeléssel, csődbűntettel vádolták.A csütörtöki ítéletben egy rendbeli, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt 2 év, végrehajtásban 3 évre felfüggesztett  börtönre ítélték. Egy ügyben marasztalták el, az IMI 55 Kft. és a Zalahús között tehergépkocsik bérletére kötött megállapodás miatt.
Egyéb vádpontban nem találták bűnösnek - közölte Arany Gábor kollegánk.
Emellett 10 millió forint pénzbeli mellékbüntetésre és 98 millió forintnyi vagyoni hátrány megfizetésére kötelezték.
 
Az ítélethirdetés több mint öt órán át tartott.

Első hírünk az ítélethirdetésről:

Ítéletet hirdettek csütörtökön a Zalahús egykori vezetőjének ügyében. A 76 éves Farkas Imrét 2 év, végrehajtásban 3 évre  felfüggesztett  börtönre ítélték.
A 2005-ben csődbe ment Zalahús részvényeinek egykor 72 százalékát birtokló, a céget vezérigazgatóként irányító, most 76 éves Farkas Imrét csalással, hűtlen kezeléssel, csődbűntettel vádolták.A csütörtöki ítéletben egy rendbeli, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt 2 év, végrehajtásban 3 évre felfüggesztett  börtönre ítélték. Egy ügyben marasztalták el, az IMI 55 Kft. és a Zalahús között tehergépkocsik bérletére kötött megállapodás miatt.
Egyéb vádpontban nem találták bűnösnek - közölte Arany Gábor kollegánk.
Emellett 10 millió forint pénzbeli mellékbüntetésre és 98 millió forintnyi vagyoni hátrány megfizetésére kötelezték.
 
Az ítélethirdetés több mint öt órán át tartott.

Első hírünk az ítélethirdetésről:

Ítéletet hirdettek csütörtökön a Zalahús egykori vezetőjének ügyében. A 76 éves Farkas Imrét 2 év, végrehajtásban 3 évre  felfüggesztett  börtönre ítélték.
A 2005-ben csődbe ment Zalahús részvényeinek egykor 72 százalékát birtokló, a céget vezérigazgatóként irányító, most 76 éves Farkas Imrét csalással, hűtlen kezeléssel, csődbűntettel vádolták.A csütörtöki ítéletben egy rendbeli, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt 2 év, végrehajtásban 3 évre felfüggesztett  börtönre ítélték. Egy ügyben marasztalták el, az IMI 55 Kft. és a Zalahús között tehergépkocsik bérletére kötött megállapodás miatt.
Egyéb vádpontban nem találták bűnösnek - közölte Arany Gábor kollegánk.
Emellett 10 millió forint pénzbeli mellékbüntetésre és 98 millió forintnyi vagyoni hátrány megfizetésére kötelezték.
 
Az ítélethirdetés több mint öt órán át tartott.