Határjárás fehérvasárnapkor

Keszey Tivadar, az intézmény igazgatója elmondta: a húsvétot követő első vasárnapon (fehérvasárnap vagy komavasárnap) egy olyan régi hagyományt tartanak életben, amely a nagy Kárpát-haza minden településén élt, s él még ma is sok helyütt. Ez a határkerülés, határjárás szertartása, ami a húsvéti feltámadással, megváltással a természet, az élet megújulásához kötődik.

-A középkorban egész Magyarország területén elterjedt szokás volt a húsvéti ünnepkörben a határkerülés vagy határjárás- tette hozzá. - A 19. század végén az ország különböző vidékein még mind a katolikusok, mind a protestánsok gyakorolták. A földeken, a vetések között ereklyékkel, templomi zászlókkal, énekszóval körmeneteket, processziókat rendeztek; lóháton vagy gyalog megkerülték a határt, miközben különböző szertartásokat végeztek, hogy a vetés minél bővebb termést hozzon, kártevőktől, gonosz ártalmaktól védve legyen. A húsvét utáni első vasárnapon kezdődtek el régen a lányséták, ekkor fogadtak maguknak (tojáscsokkantással, komatállal) komát, azaz életre szóló szövetséget a fiatalok, vagy ekkor erősítették meg az előző években választott komaságot. Ennek pedig az egész nemzetség összefogásában, összetartásában nagy szerepe volt, s lehet ma is. Ezért elevenítettük föl 2000 tavaszán Keszthelyen ezt a segítő, serkentő szokást. Fehér ruhába öltözött lányainkkal az élen bejárjuk a várost, a város templomait. Az útvonalunkat úgy alakítottuk ki, hogy a szentmisékről, istentiszteletekről kijövő hívek csatlakozhassanak menetünkhöz.

A templomból kijövőket helyi hagyományt őrző, zalai és somogyi tájegységről való tavaszindító játékkal vagy tánccal köszöntötték. Komatálat nyújtottak át, amiben a tavasz jelképei voltak: a tüzes jegyet idéző felszalagozott vörösbor, a természet örök körforgását jelző fehér cukorperec, valamint a feltámadást jelképező piros hímes tojás. Az egyházi elöljárók megáldották a zászlókat, viszonozták a komatálat, majd a csatlakozókkal együtt vonultak tovább. A Fő téri templom előtt a város külsős alpolgármestere, Gacsály András fogadta a menetet.

Látványosság és az élet része Fehérvasárnap a böjtidő után van, feloldódnak a mulatságra, táncolásra szóló tilalmak, így a fiatalok bevonásával, néptáncegyüttesek vezetésével, táncaival indulhat a határkerülés. Az együttesek erre az alkalomra saját maguk készítettek zászlókat. A menet, a tánc nem csak a turistáknak szóló látványosság, része az életnek.