Hazajött a biztos: Zalaegerszegre látogatott Andor László

Elsősorban gimnáziumi és egyetemi éveiről beszélt a diákoknak, majd korábbi munkahelye, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerepéről szólt. Mint mondta, a válság miatt óriásira duzzadt az uniós munkanélküliség, ami átlagban még mai is 10, itthon pedig 13 százalék körüli. Andor László szakterületéhez a foglalkoztatási, szociális és integrációs ügyek tartoznak, előadása után e témában tettünk fel kérdéseket.

- Az Országos Roma Önkormányzat és a kormány közötti friss megállapodás értelmében 100 ezer cigány származású felnőttet vonnának be a közfoglalkoztatásba. Összhangban van ez az állami szerepvállalás az új uniós romastratégiával?
 
- Éppen a minap egyeztettem Farkas Flórián ORÖ-elnökkel és Czomba Sándor államtitkárral a kormány terveiről. Magyarországon egészen az elmúlt hónapokig nőtt a munkanélküliség, fontos tehát, hogy e munkaerő-piaci válsághelyzetben az állam megpróbáljon speciális eszközökkel álláshelyeket teremteni. Ennek egy lehetséges formája a közmunka, de hosszú távon önmagában nem megoldás. A növekedés megindulásával számolva arra kell törekedni, hogy a vállalkozások teremtsenek munkahelyet. A jelenlegi elképzelésekből a célul tűzött számok már ismertek, de konkrét akciók még nem, ezeket mihamarabb látni kellene  válaszolta.

- Ez ügyben kikérte az ön véleményét a kormány? - vetettük fel.

- Nagyon sokat beszéltünk az elmúlt hónapokban kormányzati vezetőkkel, azonban a konkrét projektek indításában a bizottságnak nem kell szerepet vállalnia, csak akkor, ha az unió szociális alapját használják.

- Technikailag hogyan lehet megoldani az említett 100 ezer roma elhelyezkedésének mérését? Etnikai alapú nyilvántartások nem léteznek...
 
- Valóban, és nem is lenne szerencsés, ha etnikai számbavétellel készülnének statisztikák. Erre idő sincs. Arra kell koncentrálni, hogy a különböző szintű roma szervezetek részt vegyenek a programok kialakításában és értékelésében. Ezekből ki kell derülnie, hogy valóban kapott-e lehetőséget a célcsoport. Mi területi alapú programokat szorgalmazunk; be kell azonosítani, hogy mely falvakban, kistérségekben a legsúlyosabb a probléma. Az mindenképpen rossz elv, ha etnikai alapon határozzák meg, ki vehet részt egy programban és ki nem.

Andor Lászlót végül arról kérdeztük, az elmúlt hónapok hazai etnikai konfliktusai hogyan csapódtak le az Európai Bizottságban. Mint mondta, az európai intézmények aggodalommal figyelik, hogy Magyarországon felüti fejét a rasszizmus, és hogy egyesek megpróbálják megfélemlíteni a sok esetben egyébként is szerencsétlen sorsú kisebbségeket. E jelenség ellen küzdeni kell, továbbá hatékony integrációs programokra van szükség, olyanokra, amelyek bizonyítják, hogy a cigányság igenis tud és akar dolgozni  reagált Andor László.

A gimnáziumban Horváth Attila igazgató, kora délután a városházán pedig a két alpolgármester, Balaicz Zoltán és Doszpoth Attila fogadta a biztost. Utóbbi helyszínen az uniós források és fejlesztési lehetőségek kerültek szóba. Programjának zárásaként Andor László a Budapesti Gazdasági Főiskola helyi karán, az Infocentrumban tartott előadást a válság utáni Európa szociálpolitikájáról.

Közgazdász és politikus
- Andor László 1966-ban született Zalaegerszegen.
- A közgazdaság-tudományi egyetemen szerzett diplomát, kandidátus tudományos fokozattal rendelkezik, egyetemi docens.
- 1998-tól az MSZP közgazdasági tagozatának elnökségi tagja. 2005-től az EBRD-ben képviselte Magyarországot, 2009-ben Bajnai Gordon jelölte uniós biztosnak.
- 2010 és 2015 között irányíthatja, koordinálhatja a foglalkoztatási és szociális ügyeket az Európai Bizottságban.