Jogásznapon alkotmányról, az újpolgári törvénykönyvről

Aki szavalta az Áldás a magyarra című költeményt, jogász vala maga is, dr. Besenczi Árpád, a Hevesi színház igazgatója.
 
Megyénk számos nagy jogászt adott a hazának, s közülük egy volt a haza bölcse, a rendezvény névadója. Erről már Gyutai Csaba polgármester beszélt köszöntőjében. Soruk folytatható Csány Lászlóval, Wlassics Gyulával, Kovács Károllyal, Czobor Mátyással, Degré Alajossal.

A történelmi szálat dr. Mezey Barna, az ELTE rektora is felvette, amikor előadásában az alkotmányunkról beszélt. Maga a szó csak a XVI. században bukkant fel, és kétszáz évvel később használják abban az értelemben, ahogy ma is. Az első sarkalatos törvények pedig a nemesi ősi jogokhoz kapcsolódóan említtettek először. Mint utalt rá, az úgynevezett történelmi alkotmány már a törzsi szövetség idején létezett, így nem Szent Istvánnal kezdődött a magyar alkotmányozás.

Szavai után a tervek szerint 2013-tól hatályos új polgári törvénykönyvről szólt a kodifikációban részt vevő dr. Sárközi Tamás egyetemi tanár. Pontosabban ennek egy szeletét, a társasági és szövetkezeti jog Ptk.-ba emelésének nehézségeit taglalta.
 
A jogásznapon szó esett még a Btk. szankciórendszerének változásairól, valamint a büntető mediáció lehetőségeiről. Afféle levezetésképpen pedig a megye címerének történetéről beszélt Molnár András, a megyei levéltár igazgatója.