Rangsor: Zalaegerszeg a kilencedik, Nagykanizsa pedig a tizenhatodik

A megyeszékhely a 46-os listán a 9., a dél-zalai város pedig nem sokkal lemaradva mögötte a 16. pozíciót nyerte el a többféle szempont alapján (ezekről keretes írásunkban olvashatnak) összeállított rangsorban. A legjobb mutatókat Budapest 13. kerülete produkálta, a sereghajtók között pedig az 5. kerületet, Hódmezővásárhelyt, Sopront, Pécset és Szombathelyt találjuk. A rangsor készítői ezzel együtt felhívják a figyelmet arra: listájuk nem jelenti azt, hogy a sor végén kullogó városok kevésbé élhetőbbek, mint mondjuk az élmezőnyben elhelyezkedők. Sokkal inkább annak tükre, hogy a települések miként szerepeltek az egymás közötti versengésben.

Az elemzés legfontosabb megállapítása, hogy nőtt az adósságállomány: míg tavaly a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek 386 milliárd forintnyi adóssággal „rendelkeztek”, addig az idei évre ez a szám 16,6 százalékkal növekedett, csaknem 450 milliárdra. Ebből arra lehet következtetni, hogy a jövőre esedékes, szigorúbb hitelfelvételi szabályozás miatt sok önkormányzat még az idén igyekszik felduzzasztani a büdzsét. A szakemberek vizsgálták a transzparencia, átláthatóság szintjét is, azaz hogy az egyes önkormányzatok esetében mennyire könnyen juthat hozzá  a működéssel kapcsolatos adatokhoz a kívülálló.

Zalaegerszeg e tekintetben kimagasló eredményt ért el, a rangsor első helyét foglalhatja el, Nagykanizsa pedig a 18. Ami az adósságállományt illeti, az 5. kerületben lakók vállát nyomja a legnagyobb egy főre jutó ilyen teher, következésképp ők vannak a ranglista alján. A dél-zalai város 23. a sorban, Zalaegerszeg pedig a 9., a megyei jogú városok közül egyedüliként került be az első tíz helyezett közé, a többiek kivétel nélkül kerületek. Ez igen szép eredmény.

Az elvégzett útépítések tekintetében viszont Nagykanizsa szerepelt kimagaslóan, ahol idén átlagosan 2,5 kilométernyi új útszakasz jutott ezer emberre. A gimnáziumból továbbtanulók arányát vizsgálva az elemzés azt állapította meg: a 12. és a 7. kerületből, illetve Kecskemétről, Szegedről folytatja tanulmányait a legtöbb gimnazista valamilyen felsőfokú intézményben. Zalaegerszeg ebben a rangsorban a 11., Nagykanizsa pedig (hozzátesszük, nem az eredeti 46-os, hanem „csak” egy 18-as listán) az utolsó.


EZ MÁR A MÁSODIK LISTA
A Magyar Progresszív Intézet első alkalommal tavaly végezte el a 23 budapesti kerület és 23 megyei jogú város átfogó elemzését. Akkor a kutatások apropóját az önkormányzati választások adták, idén viszont már arra fókuszáltak a kutatók, hogy milyen irányba változott azóta a települések és kerületek helyzete, van-e valamiféle nyoma működésükben a kormányváltásnak. A 2011- es vizsgálatok középpontjában az önkormányzatok adósságállománya, a települések élhetősége, az oktatás, a jóléti rendszer, az utak, az infrastruktúra állapota és az üzleti környezet állt.